Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

320 1 -ör. Hogy hazánk külviszonyait tekintve, annak szabadsága, területi épsége s viszonyos függetlensége a) az ausztriai tartományok kali törvényes egyesülte által elegendöleg biztosítva van; — ugyanezt a fönnemlített viszony sértetlen fenntartása mellett jevendöre nézve is remélhetni. 2- or. Hazánk helviszonyai az európai ügyek j e1 en helyzetéhen, mind alkotmányi mind kormányzási rendszerére nézve törvényes úton létesítendő több czélszerü javítást igénylenek, nehogy a létező bajok elhatalmaskodása által azok orvoslása lehetetlenné váljék. — Mert: 3- or. Az ország alkotmánya, mint a közé p-k o rb a n átalánosan uralkodott hűbéri elvek szüleménye, minden előnyei mellett korunk megváltozott'körülményeinél fogva se annak szellemének, se müveltségi fokának, se a nyilvánjog s állodalmi politika józan elveinek, sem végre az ország szükségleteik többé meg nem felelvén, fokonkinti bölcs s czélszerü átalakitása nem csak a politika, hanem a méltányosság s jog követelményének is tekintendő a) Magyarországnak minden részről következéskép Ausztria részéről is tökéletes függetlenségét, mely az europai statusok j elen politikai rendszerénél fogva lehetetlen, csak azok kívánnák minden erön s módon túl, kik szép hazánkat elakarják veszíteni, vagy pedig Lengyel- Moldva- s Oláhország állapotára akarják juttatni. 6) Mit kellessen tulajdonképen értenünk a polgári alkotmány bölcs ujítása s módosítása alatt, azt, a többi közt igen bőven s kellemesen előadja Pölitz: Staatswiss. im Lichte unserer Zeit betrachtet T. I. p. 563. edit. Lips. 2. 1827. 8.; — úgyszintén K r ú g: Staats-Reform; Ancillon, Chateaubriand, Guizot, stb. — Jó s rosz oldalait pedig Magyarország alkotmányának, valamint szintén igazgatásának is bővebben előadja Magyarország különös politikája, s ez azon tárgy, mely körül fo-