Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

317 vel, a birodalom europailag döntő befolyásábani rész­vételét, köztekintetét, szövetségi, szerződvényi s követségi jogainak f) fenntartását egyaránt, azon üdvös hatású kapcsolatnak köszönheti; mig hajdani leg­hatalmasb s legvirágzóbb szomszédai az europai államcsaládból részint végkép eltüntek, részint s z á­nakozásra méltó állapotba sülyedtek g). — De ezen kapcsolatnak belviszonyaira is kitünőleg jótékony ha­tását onnan következtethetni, hogy Magyarhonnak VIII. szá­zad óta divatozó országlás- s kormány-rendszere, — ámbár több intézvényei korunk szellemének többé meg nem felelnek, — az ausztriai házból származott királyok or­száglása alatt teljes épségben fentartatott; mi bizonyára se a Törökök se az Oroszok felsőbbsége alatt nem történendik; az előbbiek uralmának fanyar izű gyümölcseit honunk öntapasztalásából ismervén az utóbbiak kormány­miszerint az Ausztrai-birodalom egyik része fejében N a g- y-Bri­tannia, Franczia- s Poros z-ország udvarainál örökös követségi hi­vatalok viseltetnek született Magyarok által a legnagyobb becsülettel. f) Az idegen nemzetek ausztriai udvarnál levő di­plomatikai testületéből Magyarországot közvetlen csupán a consulok, alconsulok s ágensek illetik, kik Magyarország kikötőkkel ellátott folyóihoz vannak rendelve, s kiket az országos évi schematismus pontosan előad. — A külnemzetekkeli szövet­ségek és szerződések pedig, kivevén azokat, melyek Törökországra nézve Magyarországot illetik, a többiek Magyarországot nem közvet­lenül, hanem csak közvetve az Ausztriai-birodalom által ille­tik s érdeklik. — Ezen szövetségeket, valamint az Ausztriai-birodalom külnemzetek iránti többi politikai viszonyait is pontosan előadja s felvilágosítja Schubert: Handb. der. allg. Staatskunde. Königsb. 1842. 8. §. 23. úgyszintén G a 1 e t t i s. a. t. gr) Mint p. o. a Római- Németbirodalom, úgyszintén a Ró­mai- B i z a n t i a i most Török- azután Lengyelország, Csehor­szág, a Velenczei- s Genuai - köztársaság. — h) A Törökök Magyarországban gyakorolt uralmának következményeit a többi közt előszámlálja Schwartner: Magyarorsz. Stat. T. III. 5. 116.

Next

/
Oldalképek
Tartalom