Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

315 Ezen kapcsolat következtében Magyarhon külviszonyai nevezetes, s kedvező változásokon mentek keresztül; minthogy a Magyarország és szomszédai között létezett súrlodások többé nem harczok s fegyverek, hanem közös országlójuk bölcs vezérlete alatt, kölcsönös szerződések utján egyenlittettek ki, mint az a határvillongások ügyében kiküldött országos választmányok munkálataiból, saz országgyűlések irományaiból eléggé kiviláglik. — Az örökösödési rend megalapítása véget vetett a választási s előválaszt ási jog gyakorlatából sarjadozott visszaéléseknek, a trónkövetelő külföldi fejedelmek fondorkodásinak, s az uralkodó család belviszályainak, melyek az Árpádok korszakában polgári háborúk indokaiul gyakran szolgáltak; megszüntek végre ezen egyesülés folytában a honi föurak egyenetlenségei s pártokodásaiis, melyek a polgári kötelékek tágításával b e 1 h á b o r ú k r a szolgáltatván okot, a haza elpusztítását s a Törökök százados uralmát oly hathatósan előmozditák, — a béke, közbátorság s jóllét meggyökerezését, felvirágzását pedig oly annyira akadályoztatták c). Ezen összeköttetés következtében Ausztria befolyása által a szomszéd Német-birodalom, Olasz- Spanyolhon, sőt az egész kereszténység ereje a Török túl— hatalma ellen összepontosittatván, nemcsak Magyarországnak S tartományai nagy részének a Török járom alóli felszabadítását kivívni, hanem ezen veszélyes ellenség erejét, főc) Ezt megvallottak magok a magyarországi karok és rendek is, midőn az 1687: 1. 2. úgyszintén az 1723: 1. 2. orsza'ggyiilésen Magyarország ausztriai tartományokkali szorosabb egyesületének indokait fejtegették. —