Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

303 6-or. Nevezetesen fő, és pedig a honlakók valamennyi osztálya által érezhető hiány fordul elő hazánk közigazgatá­zatlanúl igazságos szigorúsággal, és egyszersmind úgy tu­dandja gyakorlatban kezelni, hogy a mindenütt jelentkező javítási ösztön a nemzeti esedés és művelődés kettős irányban természet szerinti sort, és a körülményekben alapuló mértéket tartva összehangzólag kö­vetkezésén, és a törvények organuma által kifejezett nemzeti akarat szellemében munkálhassa a kellő kifejléseket. — De kérdem ezen sor és összvehangzás, ezen következetesség, melyek nélkül minden változtatás vagy csupán részletes sükereket szülő, és így csekély eredményű vagy időelőttes s így ártalmas vagy foganatlan, fennállhatnak-e ezek azon önkormányzási kicsapongások melleit, melyeket tapasztalunk? és ezen a végrehajtó hatalmat gyenge­sége mellett, mely hatalmat rugóságát collegialis szerkezete tes­­­­­­ ellenében, különben 10 évenkénti, és melyek azon küzdés mel­lett 52 felé kell folytatnia régen kifárasztotta stb. —Jelenleg a helyható­sági tehetőségben összve vannak zavarva a törvényho­zási, birói. fenyítöi és rendőri hatalmak, hozzá járul ezekhez az adó kivetési s felosztási tehetőség stb. — De szülhetnek-e ezen szétágozó erők valamennyi sükert, ha túl hévvel folyó önko r­mányzási (Selfgo vernement) kicsapongásainknak magunk nem teszünk korlátokat, vagy más szavakkal, ha nem vetkezünk ki azon szokásból, melynél fogva szeretünk minél több törvényeket hozni, de azoknak minél kevésbbé engedelmeskedni, — ha nem ha­gyunk fel azon törekvéssel helyhatósági tehetőségünket nem csupán a végrehajtó hatalomtól, de a törvényektől is függetlenné — ha nem huzzuk magunk kurtábbra a gyeplő-szárat, és nem akadályozzuk, hogy a megyei munkaság azon körbe, mely a tör­vényeknek van fenntartva, bele ugrasson — egy szóval, ha nem emeljük fel hitünkké azon igazságot, hogy nem a feladás 52 külön szerkezetekkel, és külön kormányzási rendszerrel biró egymástól és az egésztől független országocskát alapítani meg: hanem az a feladás egy nagy, de még gyenge megáldott, de még szegény országot erőssé, hatalmassá és virágzóvá tenni, és ezen hatalom és virágzás malasztjaiban mindenkit lehetősé­gig részesíteni. — Nemzeti nagyság nincs nemzeti egyes­ség nélkül. — A. nemzeti függetlenség eszméje csak i 11 u s i o, ha vele szemközt 52 részletes függetlenség áll. — A nemzet ön magát nem kormányozhatja úgy, mint legjobbnak gondolja, ha a nemzet részei önmagokat tetszésök szerint kormányozhatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom