Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

299 hajtás a királyi fölség részére, mint illik, épségben maradván; mely közigazgatási szervezetnek, a viszonyok minden körülményeire bölcsen alkalmazása mellett, nem ok nélkül lehetne remélni, hogy ez által a jó rend, valamint a közbátorság, közjóllét és boldogság is, a polgári szabadság minden hátránya nélkül, a lehető legjobban előmozdítható. — Azonban 2-or. Azt sem fogja tagadni senki, hogy ama közigazgatási rendszer épen úgy mint maga az alkotmány alaprendszere, habár az eredete s elemeire nézve még oly jeles is, VIII. és több század lefolyta alatt, az idők különféle viszontagságai által megingatva, a középkor hűbéri elveivel még mindeddig legnagyobb részt megtelve, j elenre oly alakot tüntet föl, mely hacsak bölcs átalakítás által az ujabb kor szelleméhez nem illesztetik, ezen ország közigazgatását sok tekintetben hiányossá, tökéletlenné, különféle fogyatkozások s visszaélések szinterévé, s annálfogva bonyolulttá, nehézzé, sőt nem ritkán a polgári társaság legfőbb czéljaira nézve csaknem lehetetlenné is teszi b). b) Ezen állításokat sok másokon kivül legnagyobb mértékben megerősíti az Alföldi levelek nagy nevü szerzője számos helyen, főleg pedig jeles bevezetésében következők által:,, Azt hiszem, úgy mond, az alkotmányos monarchiai élet vidorsága attól függ, hogy a Status hatalma mindegyike erőteljesen mozogjon azon irányban, melyet neki az alkotmány mutatott. — Azt hiszem, hogy miután alkotmányos monarchiában élünk és akarunk maradni egy részről, más részről pedig szerencsések vagyunk helyhatósági régi szerkezettel birni, ez utóbbinak a monarchia eszméjével, mely lényegesen abban fekszik: sükert szerezni a nemzeti akarat kifejezőinek szükség, — összehangzásban hozatni. — Kimondom nyiltan, hogy a központi végrehajtó hatalmat a megyei és városi testületek ellenében t e tt1 e g es e b b befolyást kifejteni, és s ikeresebb ellenőr ködést gyakorlani