Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

269 75. §. Közönséges alsóbb törvényszékek. Az ország alsóbb törvényszékei a lakosok osztályai szerint különbözők, ide tartoznak: I. — A négy kerületi s horváthoni ítélőtábla Nagy-S zombathban, Kőszegen, Eperjesen, Debreczenben és Zágrábban a); melyek egy elnök 4—6 valóságos, több számfeletti ülnökökből, jegyzőből s a szükséges segédszemélyzetből állanak, illetöségökhöz az annakelötte itélőmesteri s egyéb a törvények által meghatározott pörök eldöntése tartozik; az Ítélet érvényességére három tag jelenléte kívántatik; fölebbvitel a királyi s illetőleg báni táblához történik (1715: 28. 1723: 30. 34. 1729: 31. 1751: 22. 1807: 9. ). II. —-A megyei ítélőszékek, névszerint: A) A megyei törvényszék a fő- vagy alispánok elnöklete alatt a megye közönsége által a táblabírói karból választott birákból, előadó jegyző- tisztiügyész- szolgabíró- s esküdtből áll, büntető, nemesedési, csőd, s a megye közönségét illető pörökben mint első folyamodású, —• egyéb az alispánok, szolgabirák s tíriszékektöl fölebbezett ügyekben pedig mint fölebbviteli ítélőszék bíráskodik (1613: 24. 1723: 28. 74. 1729: 35. 1765: 29. ). i?) Az alispáni szék, mely az alispán s törvényes bizonyság, úgymint szolgabíró s esküdta) A kerületi táblák, vármegyék, alispánok, szolgabirák s a sz. kir. városok tör vényszé kéről bővebben értekezik hazánk magánjoga. — L. arról bővebben Virozsil: J. P. Hung. Spec. I. II. III. s más ott idézett helyen.