Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

262 Azon kerületekhez, melyek országgyülési szavazattal felruházva ugyan nem levén, de kiváltságaiknál fogva külön igazgatással birnak, tartozik: A) A XVI. szepesi városok kerülete, mely Szepesmegye hatósága alul fölmentve saját portákkal s tiszti karral bir, főnöke a k i r. igazgató, ki 0 Felsége által neveztetik ki; a tartományi gróf (comes provinciáé) minden harmadik esztendőben, a kerületi táblabírák, jegyzők, ügyészek, adószedők pedig éltök fogytáig a kir. igazgató kijelölése szerint a 16 város birái s népszószólói által választatnak; az egyes városok b e 1 szerkezete a szab. kir. városokéhoz hasonló, egyébiránt ezen kerület kir. igazgatója politikai ügyekben a helytartóságtól, gazdászatiakban a kamrától függ; a szepesi városok területi s kir. haszonvételi jogokkal élnek, 0 Felségének királyi dijt fizetnek, az adó- s katonatartásban részt vesznek, országgyűlési szavazattal azonban nem birnak. — B) Az egyházi nemesek szókei, névszerint: a vajkai, érsekiéli, verébéiyi éssz. györgyi primási székek saját nádorukkal, alispányaik- s szolgabir á i k k a I élnek, kiket a megyék példájára a nádor kivételével szabadon választanak, hasonló szerkezetűek a v e c s e i, bácsi s füsinemes-székek is, de tiszti karaik hatósága egyedül törvénykezési ügyekre levén szorítva, politikai közigazgatás tekintetéből az illető megyéknek rendelvék alá, mi a zágrábi egyházi nemesekre is alkalmazvárja. Főispán helyett főkapitánya volt, kinek mint egyszersmind Kővár, várnagyának hatalma e kerület minden polgári ügyeire is kiterjedt.