Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

260 lenül alárendelvék ezen kormányszéknek a tengermelléki vízi s építészeti igazgat óság, a fiumei egészségügyi tisztség, a tengermelléki egészségi küldöttségekkel, a martinziczai veszteglő intézet, a kikötőhivatalok, s a portorei-skerljevo korház igazgatósága. — Mi az egyes kerületek politikai igazgatását illeti: 1. A fiumei tengermelléki kerület ügyei a kapitányi tanácsban intéztetnek el, elnöke a főkapitány, tagjai az igazgató birákon kivül a főpolgártanácsosok (patricii consiliarii) annakelötte 50, jelenleg határozatlan számmal, s a polgárság által választott népszószóló; ezen tanács végzései a kerületi igazgató-birák által hajtatnak végre, kiknek elseje kapitányi igazgató-bírónak czímeztetvén az első községi bíróval együtt a főkapitánytól neveztetik ki; a három községi biró, ügyszintén a többi tisztviselők is főkapitányi kijelölés következtében a kapitányi tanácstól választatnak, melynek köréhez az országgyűlési követek s a főpolgártanácsosok választása is tartozik. 2. A buccari tengermelléki kerület hasonló szerkezettel bir, igazgató tanácsa azonban csak egy kapitányi s két községi bíróból alakúi, kik a kapitányi tanács végzéseit teljesítik. — Ezen kerület, valamint a fiumei is, az ország kormányszékeivel a tengermelléki kormány utján levelez d). IV. A tűrmezei nemesek kerületének belügyei a kerületi gyűléseken jönek tárgyalás alá, elnöke a tartományi gróf, tagjai a kerületi tisztviselök, úgymint: d) Ezen kerület politikai igazgatása az itt fennálló tengeri kereskedelmi viszonyok miatt , az ország többi törvényhatóságaitól eléggé különböző saját hatósággal bír, melylyel bővebben leginkább gyakorlat utján lehet megismerkedni.