Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Rész. Az ország alkotmánya
140 5-ör. A harminczad-vámok, valamint a többi koronai jövedelmek igazgatása is 0 Felségéi illeti 6), az ország rendei e tárgyban csak kivánataikat és sérelmeiket terjeszthetik 0 Felsége elé s csak törvényes orvoslásukat sürgethetik; mi a törvényekből s országos irományokból egyiránt kiviláglik c). — Azon régi törvények, melyekben a rendek a harminczad fölemelését tanácsolják (Sz. László II: 17. 18. Kálm. I: 33. 34. 1514: 3. 1545: 42. ), úgy szintén azon ujabbak, melyek a fölösleges harminczadok eltörléséről s az ország végvidékeire való áthelyezéséről, a zsidók kirekesztéséről (1439: 6. 1630: 15. 1647: 88. 91. ), visszaélések s kicsapongások megszüntetéséről (1655: 11. 100. 1681: 44. 1715: 91. ) rendelkeznek, a királyi hatalmat nemcsak hogy meg nem szorítják, hanem még inkább megérősitik, sőt b) Hogy a harminczadok a királyijövedelmek közé sorozandók, hogy azok a koronának elsajátithatlan tulajdonai, eléggé ismeretes Ulászló végzeményeiböl: III. 1514: 1. 3. — Hogy pedig kitünjék, miszerint az árúk nemesek telkeiről vitetnek ki, vagy saját használatukra hozatnak kívülről be, erről minden földesúr s nemes emberei- s jobbágyainak helyessen szerkesztett bizonyítványt köteles adni, mely által elhitesse, hogy ezen árúk hozzá, nem pedig máshoz tartoznak, s hogy saját szükségei és házi használatára szereztettek meg: 1599: 34. 1723: 14. 1807: 19. stb. c) ilyenek: joga van szükséges harminczadi tisztviselőket rendelni, ezek teendőit meghatározni, a hanyagokat s kötelességökben rosszul eljárókat megfenyíteni, a különféle visszaéléseket és kihágásokat megjavitni, a vétkeseket megbüntetni stb. — Rendes büntetése a világos csalásnak a harminczadnál az árúk elkobzása (confiscatio) s az e fölötti itélés rendesen a magyar udvari kamarához tartozik; ha pedig csak később bukkannak a véghezvitt csalás nyomaira, akkor a királyi ügynök (fiscus regius) viszi az ügyet az illető biróság előtt. (Ulászló III. 1498: 29. 6. §. 1809: 17. stb.; ) különben a h a rminczados nem vehet több adót, mint a mennyit a törvény parancsol, s azt az illető kérdezősködönek kimutatni köteles.
