Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

130 kamrai, ügyészi és egyéb tartozások körül, jelenleg s különösen az 1715: 8. czikk hozatala óta kétségkívüli: a) Miként a nemességnek az 1723: 6. s 1741: 8. czikkek által újólag megerősített sarkalatos kiváltságánál fogva, az ország lakosai semmi nemű segélyzésekkel vagy adózásokkal, országgyűlésen kivül nem terheltetnek, sőt azok szabad ajánlatok czime alatt sem követelhetők (1504: i. 1595: 3. 4. 5. 6. 1597: 3. 1598: 4. 1600: 3. 1681: 12. 1715: 8. 1723: 6. 1741: 22. s főleg 1791: 19. ). Hogy a hadiadó, egyik országgyűléstől a másikig meghatározandó, és a mint aj állítatott, akként fizetendő, minden változtatás nélkül (1827: 4. ) Viszont: a) A király végrehajtó hatalmánál fogva, az országgyülésileg meghatározott adó s ajánlatok méltányos felosztása, biztos beszedése (miről a rendek se a kezességet A), se a szavatosságot magokra nem válalják), czólirányos kezelése s rámolván, a közigazgatásnak nem volt más módja, melylyel a többi honpolgárokat s főleg a nemeseket a közterhek legalább részletes viselésére szorítsa, mint a nem- egyenes (indirecte) adóztatás módja és az ausztriai tartományok és Magyar hon közt felállított vámrendszer, mely hazai kereskedelmünkre oly nyomasztólag hat, hogy időnkben már majd elviselhetlen s a király és országrendektöl komoly figyelmet s orvoslást kiván. g) E czikk foglalja magában fő szentesitvényét azon 1827-ki törvényeknek, melyek az országgyűlés minden 3-ik évben megtartását rendelik. — K) Azért ezen adó be nem szedett részének öszege is, évről évre növekedik, s Wildner e munkájában: Ein Haupthinderniss sat. 30. lap. hiteles irományokból bizonyítja, hogy e hátramaradt összeg 1830— 1840-ig 8, 500, 000 p. frlnál többre megy; miért nincs ily hiány, a megyék házi pénztáránál?