Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

97 pénzbeli fizetésekre semmi szín, még- a czéhbeli szabadalmak ürügye alatt sem köteleztethetnek. 4- er. Vallási ügyekben egyedül saját elöljáróik­tól függnek, ezekhez tartozván, a királyi felügyelés épen­tartásával. mind a gyülekezetek és zsinatok összehí­vása. mind az egyházi szabályok alkotása. 5- ör. Ugyanezen feltétel alatt engedtetik meg nekik ta­nulmányaik s iskoláik rendszeresítése, a kül­földi tanodák látogatása, az ott létező alapítványok és segély-díjak élvezhetése, nem különben vallási és hit­tudományi munkák kinyomtatása, azonban a katho­lika vallás sértése nélkül. 6- or. A katholikus lelkészeknek vagy egy­házfiaknak szolgáltatandó minden nemű adózások az evangélikusok részéről megszüntetnek, és templomok, papla­kok, vagy iskolák építésénél vagy igazításánál, se a ka­tholikusok az evangélikusoknak, se ezek amazoknak béri vagy fuvaros napszámmal nem tartoznak. 7- er. Az evangélikus lelkipásztorok, beteg vagy fogoly hitsorsosaikat mindenhol és mindenkor meg­látogathatják, halálra előkészíthetik, vesztőhelyre kí­sérhetik, azonban a néphez beszédet nem tarthatnak, és a meghívott katholikus papot el nem tilthatják. 8- or. Közkivatalokra érdemes honfiak vállá s­külömbség nélkül alkalmazandók. 9- er. A boldogságos szűz Máriára s minden szentekre esküdni nem tartoznak. 10- er. Alapi t ványaik saját kezelésök alatt ma­radnak. 11- er. Házassági ügyeik saját egyházi szé­keikre (c o n s i s t o r i a) bízatnak és a rokonsás reájok 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom