Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

Magának a kötelezettségnek létele tehát megelőzi teljesítésének lehetőségét, a minek beálltáig e kötelezettség bár nyugvó állapotban, de jogilag fennáll és létezik. Az is kétségtelen, hogy a mihelyest a feloszlatás ténye, mint eredmény bekövetkezett, a kötelezettség maga feltétlenné válik, d3 hogy egy feltétlen kötelezettség valamely jog gyakorolhatásának feltétele gyanánt igenis odaállítható, ez azt hiszem vita tárgyát sem képezheti. Mert nem arról van szó, hogy az esetben ha a feloszlatás megtörtént, az összehívási kötelezettség feltételes-e avagy feltétlen, hanem arról, hogy a feloszlatási jog feltételhez van-e kötve? a mi között ég és föld a különbség, s a ki a kérdést tisztázni és nem összezavarni akarja, annak e két különböző dolgot se szabad összezavarni. Bárrailyen szempontból vizsg íljuk is tehát a tőrvényt, mindenképen megállapítható, hogy az országgyűlés feloszlatására vonatkozó jognak már az új országgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettség is feltételét képezi, a miből következik, hogy a feloszlatási jog akkor is feltételes, ha az 1848. évi IV. t.-cz. 6. §-ába irt feltételt, az 1867. X. t.-cz. hatályon kivül helyezte.