Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

— 36 — tositéküt, uiiat a mi a királyi hitlevélben és a királyi esküben benne van, fel sem állíthatott. Itt csak az a kérdés, bir-e elég erkölcsi sulylyal a királyi eskü, arra nézve, hogy az alkotmány megsértését megakadályozza, éis ha nem, van-é elég fizikai ereje a nemzetnek, s ha van akar-e ezzel élni azért, hogy az alkotmány-sértést hatalmi súlyával megszüntesse, s ha ezt már nem teheti, megtorolja. Ép ezért érthetetlen a magán jogi te!je= sitési időnek merev szembeállítása is, hisz az erre vonatkozó elvek ugy a köz, mint magánjogban ugyan azok, s legfeljebb a mulasztás következményei változnak. A kötelesség teljesítésének végpontja gyanánt kell tehát tekinteni a 3 havi idő meghatározást, ha ugyan ennek valamelyes értelmet tulajdonítunk, a mit pedig tulajdouitnuuk kell, haesak a törvényt nem oly módon akarjuk magyarázni, hogy mindazon intézkedéseit, a melyek calculusainkat zavarnák, vagy amelyekkel megbirkózni nem vagyuuk képesek, mint nem létezőket, egyszerűen töröljük. Ez lenne igazán jogászi törvénymagyarázat ! Sokkal plauzibilisebb ennél D. Tetétleninek azon okoskodása, mely szerint az összehívásra való kötelezettség már azért sem képezhet feltételt, mert a feloszlatásnak már