Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A felségjogokról általában

15 ­melyet magad hoztál. Mást tartunk a pápá­ról és a római császárról, a kikről e rész­ben semmi szó nincsen." A legrégibb kútfőkre visszamenőleg álla­pitható tehát meg, hogy a magyar közönség joga, az állarnalkotás első pillanatától kezdve létezett, a magyar nemzeti jog tehát egyidejű a magyar nemzet létezésével. E nemzeti hatalom összesége testesül meg a szent koronában, melynek tagja minden ne­mes, tehát az egész politikai nemzet, s e nem­zeti hatalmat ruházza át a nemzet, a koroná­zás ténye által, fejedelmére. A nemzeti hatalom ősforrása tehát maga a nemzet, kitől a koronázás ténye által közve­tített átruházás alapján nyeri hatalmát a király. Hogy ez átruházott hatalom, nem birhat kiterjedtebb tartalommal mint a mekkorát a a nemzet átruházni akart, s hogy ez átruhá­zott hatalom terjedelmét és határait maga a nemzet jogosult megszabni, ezt a fent mon­dottak figyelembe vételével kétségbe vonni nem lehet. Felvehették tehát czimeik közé a császárok, hogy ők Isten kegyelméből va­lók, e kijelentésnek a magyar alkotmányban sem értelme, sem hatása nem volt és nem is lehetett. Alkotmányunk soha sem ismert, s ma sem ismer örökletes felségjogokat, melyekkel a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom