Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A felségjogokról általában

15 melyet magad hoztál. Mást tartunk a pápáról és a római császárról, a kikről e részben semmi szó nincsen." A legrégibb kútfőkre visszamenőleg állapitható tehát meg, hogy a magyar közönség joga, az állarnalkotás első pillanatától kezdve létezett, a magyar nemzeti jog tehát egyidejű a magyar nemzet létezésével. E nemzeti hatalom összesége testesül meg a szent koronában, melynek tagja minden nemes, tehát az egész politikai nemzet, s e nemzeti hatalmat ruházza át a nemzet, a koronázás ténye által, fejedelmére. A nemzeti hatalom ősforrása tehát maga a nemzet, kitől a koronázás ténye által közvetített átruházás alapján nyeri hatalmát a király. Hogy ez átruházott hatalom, nem birhat kiterjedtebb tartalommal mint a mekkorát a a nemzet átruházni akart, s hogy ez átruházott hatalom terjedelmét és határait maga a nemzet jogosult megszabni, ezt a fent mondottak figyelembe vételével kétségbe vonni nem lehet. Felvehették tehát czimeik közé a császárok, hogy ők Isten kegyelméből valók, e kijelentésnek a magyar alkotmányban sem értelme, sem hatása nem volt és nem is lehetett. Alkotmányunk soha sem ismert, s ma sem ismer örökletes felségjogokat, melyekkel a ki-