Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A felségjogokról általában

— 12 — müvét az előbb mondottakban forrás gyanánt használtam a következőket: ..Nem tehetek róla, itt mindjárt ki kell mondanom, hogy alkotmányunk ezen sarkalatos intézkedése a legnagyobb rokonszenv és tiszteletemet birja. Én ebben a magam részéről egyszerűen a jogállam és törvény tiszte Jetének következményeit látom. Ha a jogállamnak az a következménye, hogy a törvénynek engedelmeskedni kell. akkor ebből szintén az következik, hogy annak, a mi nem törvény, •engedelmeskedni pedig nem kell. Ha az alkotmány nem képes a törvény és önkény között ily éles határvonalat húzni, akkor az egész alkotmánynak sem jogi, sem erkölcsi értéke nincs. Teljesen téves azon felfogás, hogy itt az egyes állampolgár bíráskodik a törvény felett. Birája lesz, ha le-z a törvénytelenségnek és ez által lesz a törvénynek igazi őre, melynek legerősebb védelme épen az. ha minden egyes állampolgár kész arra saját személyében magát érette exponálni.* Számos törvényt idézhetnek meg, melyek mind azt igazolják, hogy a királyi akarat sem el nem nyomhatja, sem ki nem zárhatja, sőt még csak nem is pótolhatja a nemzeti akaratot De nem alkotmány történelmet irok s igy teljesen felesleges munkát végeznék, ha e téren tovább is időzném.