Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)
Az a kérdés, hogy a ma érvényben lévő választói törvény a demokratikus berendezkedés követelményeinek s a fejlődő kor igényeinek meg nem felel, minden kétséget kizáróan eldöntöttnek tekinthető. Elavult tehát e törvény, mielőtt ennek alapján egyetlen általános választás tartatott és mielőtt ezáltal az életbe átment volna. E mindenesetre feltűnő s a törvényt szomorú világításba helyező ténynek okát keresve, ezt nemcsak a demokratikus eszméknek a világháború folyamán való óriási előnyomulásában, — tehát nemcsak a törvényen kívül álló okokban találjuk meg, — hanem e törvénynek már meghozatalakor is szűkkörű és igazságtalan rendszerében, tehát oly belső okokban is, melyek megnyugvást egyetlen percig sem válthattak ki. Már a törvény meghozatalakor ugyanis két teljesen kijegecesedett álláspont ütközött össze. Egyik a kormány-javaslatban, mely a meghozott törvényben teljes mértékben érvényre is jutott. Másik a szövetkezett ellenzék tervezetében, mely a demokratikus igények és a nemzeti aggodalmak közötti compromissum eredménye volt s melyet a kormányon kivül álló minden tényező, — beleértve a radikálisokat és a socialistákat is, — fentartás nélkül elfogadott. E szövetkezett ellenzéki tervezet tehát azon néposztályok körében is teljes megnyugvást terem1*