Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

39 belátható időn belül annál kevésbbé lehet kiegyen­líteni, mert a magyarság helyzete e tekintetben sok­kal kedvezőbb s az alapjában megváltozhatatlan demográfiai elhelyezkedést véve figyelembe, kedve­zőbb is fog maradni. Veszedelem nélkül állanak tehát ott a román­ságnak számban nagyobb, de culturában hátramara­dottabb tömegei, ezek az arányt fel nem boríthatják. Nem pedig azért, mert e tömegeket a maguk teljességében még a betűvetés mechanikai művésze­tére sem lehet oly könnyen megtanítani és annál kevésbbé lehet a bizonyos fejlettséget is igénylő írni és olvasni tudás fokára emelni, minek igazolására tapasztalati adatokkal is rendelkezünk. Amióta ugyanis a KristófTy-féle választójogi tervezet megjelent, a románság vezetőinek minden igyekezete arra irányult, hogy a nemzetiségükbeli írástudók számát lehetőleg megnöveljék. Fokozott munkát fejtettek ki e téren az Andrássy-féle javaslat megjelenése után, mely ja­vaslat az írástudóknak szintén fölényes előnyt biz­tosított. Majdnem egy évtizeden át a legnagyobb erő­feszítéssel dolgozó analfabéta-tanfolyamaikban mind az írástudók számát igyekeztek növelni, anél­kül, hogy számbavehető gyakorlati eredményt tud­tak volna felmutatni és az írni-olvasni tudó magyar­ság számát még csak meg is közelítették volna. Országos arányban ugyanis ez idő alatt a 24 éven felüli írni-olvasni tudó román férfiak száma mindössze 1'3%-kal növekedett, mely szaporulat sem az analfabéta-tanfolyamok eredménye, hanem természetes következménye annak, hogy elemi isko­láztatásunk a régebbi időben hihetetlenül alcsony fokon állott, csak az utolsó két évtizedben vett

Next

/
Oldalképek
Tartalom