Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

39 belátható időn belül annál kevésbbé lehet kiegyenlíteni, mert a magyarság helyzete e tekintetben sokkal kedvezőbb s az alapjában megváltozhatatlan demográfiai elhelyezkedést véve figyelembe, kedvezőbb is fog maradni. Veszedelem nélkül állanak tehát ott a románságnak számban nagyobb, de culturában hátramaradottabb tömegei, ezek az arányt fel nem boríthatják. Nem pedig azért, mert e tömegeket a maguk teljességében még a betűvetés mechanikai művészetére sem lehet oly könnyen megtanítani és annál kevésbbé lehet a bizonyos fejlettséget is igénylő írni és olvasni tudás fokára emelni, minek igazolására tapasztalati adatokkal is rendelkezünk. Amióta ugyanis a KristófTy-féle választójogi tervezet megjelent, a románság vezetőinek minden igyekezete arra irányult, hogy a nemzetiségükbeli írástudók számát lehetőleg megnöveljék. Fokozott munkát fejtettek ki e téren az Andrássy-féle javaslat megjelenése után, mely javaslat az írástudóknak szintén fölényes előnyt biztosított. Majdnem egy évtizeden át a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozó analfabéta-tanfolyamaikban mind az írástudók számát igyekeztek növelni, anélkül, hogy számbavehető gyakorlati eredményt tudtak volna felmutatni és az írni-olvasni tudó magyarság számát még csak meg is közelítették volna. Országos arányban ugyanis ez idő alatt a 24 éven felüli írni-olvasni tudó román férfiak száma mindössze 1'3%-kal növekedett, mely szaporulat sem az analfabéta-tanfolyamok eredménye, hanem természetes következménye annak, hogy elemi iskoláztatásunk a régebbi időben hihetetlenül alcsony fokon állott, csak az utolsó két évtizedben vett