Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

Ismerem azokat az ellenvetéseket, melyek a vagyoni censns javára az egyszerű írni-olvasni tudás eensnsával szemben felhozhatók. Ismerem és nem is térek ki ezek elől. A ma érvényben lévő törvény javaslata is magáévá tette ezeket, midőn hangoztatta, hogy az írniolvasni tndás mechanikai nehézségét mindenki igén könnyen elsajátíthatja. Ebből vonta le azután azt a következtetést, hogy az egyszerű írni-olvasni tudásra alapított censusban a magyarság javára ma mutatkozó különbségek a nemzetiségek által igen könnyen kiegyenlíthetők. E kiegyenlítés ellen védekezve, kereste a biztosítékokat és találta meg ezeket a vagyoni censusban és azon további korlátozásokban, melyek — véleménye szerint — anélkül, hogy a szerves fejlődés lehetőségét megakadályoznák, a nemzetiségek politikai erőviszonyaiban szükségképen bekövetkező s a magyarságra nézve minden körülmények között hátrányos átalakulást lehetőleg meglassítják. Szomorú vigasztalás. Szerencsére nem egyéb mesterségesen felidézett rémképnél, melynek tarthatatlanságát nem nehéz bebizonyítani. Mert teljes lehetetlen, hogy a demokratikus fejlődés, mely a nemzeti érdekek védelmére milliók munkás kezét sorakoztatva, a nemzeti erőt is megsokszorozza és ezáltal mindenütt a nemzeti megerősödés és előhaladás zsilipjeit nyitja meg, hazánkban ép ellenkező hatást gyakorolhasson s ahelyett, hogy nemzeti megerősödésünket biztosítaná, a biztos megsemmisülés csiráját hordja méhében.