Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

Az itt lakó nemzetiségekre való tekintettel Erdély három részre osztható fel. És pedig : 1. A négy székely vármegyét, Csík-, Háromszék-, Maros-Torda- és Udvarhelyt, továbbá Kolozsvár és Marosvásárhely törvényhatósági jogú városokat magában foglaló magyar zónára tekintve, hogy mindezen törvényhatóságokban a magyarság van erős absolut többségben. 2. Alsó-Fehér, Fogaras, Hunyad, Kolozs, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyéket magában foglaló román nemzetiségi zónára, melyben a magyarság a vele szemben mindenütt absolut többséget képező románsággal, végül : 3. Besztercze-Naszód, Brassó, Kis-Küküllő, Kagy-rvüküllő, ésSzeben vármegyéket magában foglaló vegyes nemzetiségű zónára, melyben a magyarság a vele szemben szintén mindenütt absolut többséget képező két nemzetiséggel, a románokkal és szászokkal lakik együtt. E három zóna közül a nemzetiségekkel vegyesen lakott két utóbbiban a magyarság helyzete a következően alakult ki : I. A románokkal közösen lakott 6 vármegyében 44.334 magyar 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfival szemben 68.750 ugyan ilyen román ajkú férfi áll, a ma érvényben lévő törvény szerint pedig 25.664 magyar és 44.807 román nyerhet választói jogot.