Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

23 amíg nyeresége absolut többséget sehol sem eredményez, addig Mármaros vármegyében a németekkel együtt bírt absolut többségét veszti el, melyet a románok és ruthének nyernek meg. II. A tótokkal közösen lakott 18 törvényhatóságban, névszerint: Árva, Bars, Hont, Selmec- és Bélabánya, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trenesén, Túróc, Zólyom, Abauj-Torna, Gömör- és Kis-Hont, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén és Békés vármegyében 250.966 magyarajkú írni-olvasni tudó férfival szemben 268.536 ugyanilyen tótajkú férfi van, míg a mai törvény szerint 154.825 magyar és 175.210 tótajkú nyerhet választójogot. Arányszámokban: a magyarok a 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfiak között 44-6%-kal, a mai törvény szerint választói jogosultsággal felruházható férfiak között pedig 42-3%-kal, mivel szemben a tótok az előbbiek között 47'4%L,_az utóbbiak között pedig 47-6%-kal szerepelnek. A mai törvény szerint választójogosultsággal felruházottak között tehát a magyarok 2-3%-kai kisebb arányban szerepelnek, mintha e jogot minden 24 éven felüli írni-olvasni tudó elnyerhetné. Absolut számokban a jelen törvény alapján a 24 éven felüli írni-olvasni tudó magyar férfiak közül 97.311, — az összes ilyen magyarajkúak 38-4%-a; a tótok közül 93.406, az összes ilyen tótajkúaknak 34-8%-a van kizárva a választójogosultságból. Dacára tehát, hogy a magyarok absolut számokban is kevesebben vannak, mint a tótajkúak, a mai törvény mégis 3905-tel több magyarajkút foszt meg a választói jogtól, mint tótajkút.