Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

i\ és Pancsova törvényhatósági joggal felruházott városokban a m agyaraj kuaknak a németajkuakhoz való viszonyát tekintve, megállapítható, hogy e területen 374.109 írni-olvasni tudó magyar férfival szemben 255.044 ugyanilyen németajkú áll, a ma érvényben levő törvény szerint pedig 234.466 magyar- és 156.691 németajkú nyerhet választójogot. Arányszámokban: A magyarok a 24 éven felül írni-olvasni tudó férfiak között 42-2, a mai törvény szerint választójogosultsággal felruházhatok között 45-7%-kal, a németajkuak pedig mindkét esetben 29-%-kal szerepelnek. Anélkül tehát, hogy a németek a választói jog kiterjesztése esetén bármit is veszítenének, a magyarok a mai törvény intézkedése alapján 3%-ot nyernek, mely nyereség azonban alig bír jelentőséggel, tekintve, hogy javarészben azon súly nélküli nemzetiségek rovására esik, melyek a magyar nemzeti állameszmének úgyis feltétlen hívei s külön nemzetiségi aspiratiokat nem táplálnak. A mai törvény, tehát e zónában a 24 éven feliili írni-olvasni tudó férfiak választójogosultsággal való felruházásával szemben a magyarság erősbítését segíti elő, noha itt is 41.290-nel több magyarajkat foszt meg a jogosultságtól azon németajkuak nál, kiket e jogosultságból szintén kizár. Egyes törvényhatóságonként a mai törvény a magyarság arányszámát javítja meg: 1. Sopron t. j. v.-ban, hol ezt 43-2-ről 48-3%-ra, 2. Pozsony t. j. v.-ban, hol 45-9-ről 48-4%-ra, 3> Temesvár t. j. v.-ban, hol 43-2-ről 46-8%-ra emeli fel. A németek arányszámát javítja: 1. Mosón vm.-ben, ahol ezt 55-2-ről 58-1%-ra,