Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)
ti hiányában választottját utasítással le nem kötheti, következőleg feleletre sem vonhatja, merthogy a felelősség valóság lehessen, formulázott kell hogy legyen, és hogy ne legyen igazságtalanság, azt is határozottsága adja meg. — A képviselő, ki feljogosítva van saját belátása és hazafisága szerint járni el. nem lehet emberi bírónak felelős: s az oly felelősség, mely azt kívánja , hogy saját belátásom szerint cselekedjem, s mégis felelős legvek arról, miszerint más belátása ellen nem vétek, tulajdonkép tehát hogy a másé szerint cselekszem, igaztalanság más, és mystificatio önmagunk iránt. — Képviseleti t e Íj h a t a 1 o m. és képviselői felelősség: kijárás nélküli t é v k ö r. Az elválasztott képviselő tart ugyan ilyenkor egy beszédet, a mint tud és akar. mit választási programmnak. képviselői credonak neveznek . min aztán épülne az. mit erkölcsi felelősségnek neveznek, de az ily programmok valóban igen együgyűek kell hogy legyenek, ha a biztositást előre magukban nem foglalják annál, ki talán két kulacscsal akar indulni útra. Ellenőrzésről és bírálatról szó sem lehet itt. mert pártja természetesen miután elválasztotta, bízik is benne, az ellenfél pedig ezen nyilt vagv elzárt képviselői nyilatkozatokat éppen azért nem ellenőrizheti, mert ezen egész alkotmányos joggyakorlat csak választás, minél kisebbségben maradt. És ezzel a legközelebbi három évig vége minden személyes joggyakorlatnak a népre nézve mindkét részről, mert a felett is, hogy a választás maga helyes volt-e vagv sem? már maga a souverain parlament hoz ítéletet. A szárnvra kelt madárnak már semmi köze az anyai fészekkel, mert ő nem elválasztó kerületét, hanem az egész országot képviseli. Ha már mostakellőöszhangzás meg van a kormány és képviselők közt. a parlamentáris alkotmányosság egészen correct. Minden feltételei megvannak. Egvik felelős, a másik a nép választottja. Egyik felelőssége, másik választatása által biztosítja a sáfárkodásukra bizott nép 2