Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

12 következőleg igaz végre, hogy minden polgárnak rész­véte a legfőbb állami hatalomban kívánatos: Az altét pedig nálunk igy módosítandó: Minthogy az egyetlen államforma, melyben a sza­bad polgár souverenitási jogait személyesen gyakorol­hatja, mint 8 századon át gyakorolta is az ősi magyar megyeirendszer, — következik: hogy nem a népképviselet, mi mai értelme­zésében a személyes joggyakorlatnak éppen ellenke­zője, s igy a főtét igazságának meghamisítása ; hanem a szabad magyar megyeirendszer, az ősi sze­mélyes joggyakorlat alapján, a legtökéle­tesb kormányformánaktestté vált eszmény­képe. S ezen általam felállított altétnek bebizonyítása csak tula jdonképeni feladatom; miután a személyes részvétnek vagyis a személyes joggyakorlatnaknélkülözhetlenségét tehát a magyaros önkormányzat ősi felfogásának helyes­ségét, maga Mill bizonyítja be dönthetlenül. II. Egyik legnehezebb feladványa nemcsak a gyakor­lati közjognak, hanem az elméleti állambölcseletnek is: az álla mi hatalom felosztása és alkalmazása. Politikai szervezetnél a közhatalombani részvéttől függ minden, különösen pedig a democratiák szabadsá­ga ; mert a népnek politikai befolyása, szabadságának egyetlen biztositéka. — A tétlenségre szorított nép „fel­séges" czime, alig több keserű gúnynál. Montesquieu államtani rendszerét a hatalmak egyen­súlyán épiti, s ő volt első, ki a három fő ágra: törvény­hozói, birói és végrehajtó hatalomra való osztályozást ha­tározottan formulázta. Minden hatalom centripeta természeténél fogva egy központba igyekszik gyűlni, s az oly hatalom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom