Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)
116 népnek sikerült, de azt megalapítani és ellenséges elemek közt állandóanfentartaniis tudta, nem lehetett „gubás pásztorok", „rabló portyázók" és „félmesztelen nomádok" csoportja, ugy azon államszervezet, mely a nép szabadság alapján fögondolatában: a nemzeti önkormányzatban, önmagát és nemzeti szabadságát feltartani tudta az által, hogy az időnkénti közmiveltséghez simult, idomult; szintúgy helyes és éles természeti elme, mint józan államtani elvek kifolyása lehetett csak. A magyar alkotmány forrásánál tisztán democratikus volt, a népszabadság és népuralom alapján. A törzsek egyenlőségén alapult, s a fejedelem is csak vezére volt a szövetségnek. Egyenlő részvét az állami főhatalomban, és szabad tulajdon voltakét sarkköve, melynek mint szilárd alapjai az ezredéves szabad nemzeti életnek a „vérszerződés "-ben tétettek le legelsobb; n. — Az, mit aristocratiának neveztek el későbben, csak idő s korbeli szükséges fejleménye volt a nembeli osztályozásnak, mely midőn a közszabadság elválasztó korlatjává lett, egyszersmind a nemzet nagyságát ásta alá. A törvényhozás és végrehajtás közvetlenül a nép által gyakoroltatott, s minden nyilványos rendelmények „a magyar népnevében" adattak ki. Szabadon választotta fővezérét Árpád fiutódaiból, de maga a fővezéri kormány Gejza idejéig alárendelve volt a nemzeti gyűlésnek. — Biborban született Constantin szerint a nyoicz törzsöt, nem valami központi hatalom, hanem a szövetségi szervezet tartotta együtt. Méltán irhaták tehát a görög császári irók: „Szabad ezen nemzet, és méltán nevezi magát szabadnak." István fővezér a keresztény vallás felvételével az első magyar királylyá válván, megalapította a monarchiái kormány alakot, s ez által megszüntette a törzsek szövetségét, de a nemzet egyik sarkalatos joga sem lett megváltoztatva. 0 királyává lett a nemzetnek, de szintén oly kevéssé urává, mint nem voltak urai eddigi vezérei. Megmaradt a korlátlan tulajdonjoga az első egyenlő osztozko-