Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

97 ratnak n?m szabid, igvenes, természetes és kétségbe vouhatlan utj^n nyilvánulnia. Már pedig nz ország intelligens közvéleményének mestndáaára csak e_rv biztos eszköz van: minden me^rve köz^vülésénck nvihukozata. mi <ívakűrlaiilaír az utasitás adás áital történik. Egyéb miudeu csak jobb, vagy roszabb pótszer e tekinteiben is. Még eddig t. i. nem lévén felfedezve olyan lap, mely* a pártszinezettt nélkülözhetné anélkül. hogy egészen színtelenné ne váljék: és éppen a páltlapoknak az lévén feladatuk, hogy a közvélemény nevében beszéljenek, a közvélemény nevében folytatott harezukkal gyakran nem felderíteni, de megzavarni segítik azt. Aztán volt péida reá nálunk is 186 l-ben. bogy az országgyűlés valídí többségének egyetlen lap orgánuma sem volt. Miből kettős tanúság folyik: vagy a lapok nem képviselik hun a közvéleményt, vagy pedig az utasítás nélküli országgyűlés többsége nem volt a közakarat bü kifejezése, s igy arra a választás maga nem elegendő. — Mindkét esetben gyógyszer az utasítás. Mivel tehát a czél nem lehet más, minthogy az ország valódi közvéleménye nyilvánulhasson, s ezen nyilvánulásnak igyenes czélja lévén, hogy az teljesedésbe is menjen, valóban ezen oldalról sem lehet érteni, hogy mit lehet alaposan felhozni az ellen, a mi mindkettőt bizíosíija? De van még egy más jelenség is, mi a parlamentaris központosítás természetében lenni látszik, mert legalább mindkét utóbbi utasítás nélküli országgyűlésünk ugyanazon jelenséget ismételte, — s mi szintén nem csak azérr. mert.. ugy mondják", de mert valóban.. úgyis van", ismét mind a törvényhozó testület méltóságát, mind pedig az önkormányzati ország sorsát, közelről érdekli. Az 1343-ki országgyűlés Kossuthnak, az 1361-ki Deáknak volt országvülése. Más országgyűléseinknek is voltak egyes nagy era7