Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

84 politikai népéletet a felülről mozgatott gép szabályszerűségévé váItoztatja; — talán még kevésbbé az, mert éppen senkinek sem szabadsága; mint garantia pedig nem tekinthető, mert néhánynak joga, mint egyszersmind reális hatalom, bizonyos feltételek mellett, lehet még nemzeti eró', de az egésznek függése, magát a közfüggetlenséget sehogysem biztosithatja. Bár igaz lehet, tehát, hogy régi, sokban tulságig vitt intézményeinkben sok hiány és mostani visszonyainkra nem alkalmazható elavultság volt, de ha az önkormányzat természetes logikáját azzal homlokegyenest ellentétben álló képviseleti rendszerrel cseréljük fel, komolyan hihető-e: hogy egy nagy nemzet, mely 52. tanácsházában szokta volt meg saját ügyeit intézni, ha már egyetlen íő által hozatik mozgásba, s legfőbb ügyeit teljhatalmú képviselőkre bizza, kik helyette gondolkod nak és akarnak, oly szabad, önálló, s főleg életrevaló lesz, mint volt eddig? Ha a hatalom régi helyéről elmozdíttatott, mi történik akkor ? — azt soha „a priori" meghatározni nem lehet. Legkönnyebb a réginek hiányait kimutatni, de helyette jobbat alakítani, — ez a mi nehéz. En félek, hogy mihelyt a divatos kormány felelősségen épített ujászületés be lenne végezve, a magyar önkormányzati alkotmányosságnak is megkondulna lélekharangja ; mert a kik egy tüzpontba akarják szorítani a nemzeti erőt, az által, hogy egy helyen túlontúl erőssé teszik azt, egyszersmind megsemmisítik egyébütt; s midőn erőt akarnának előállítani egyébütt is, magának a központnak fékezésére sem találnák azt sehol. — Az alkotmányos nap sugárai is, melyeknek rendeltetése az életfejlesztés, egy focusban égetnek, azaz: felbontják az életet magát. Mentse isten tehát nemzetünket! hogy valaha oda sülyedjen, miszerint ősi önkormányzatáról, vagyis saját akarata és munkássága érvényesítéséről lemondva, egynehány „felelős" ember, s egynehány képviselő gyám gondviselésére bizza magát;- mert ha azon előnyökhöz,