Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 91 — 1484. — Ezen évben Báthori István országbíró által meghívattak a szászok „ad audienda regia intimata." Hihető, hogy a három nemzet erdélyi közös gyűlésébe történt az említett meghívás, miutáü a királyi rendeletek, mint a melyek közösérdektiek voltak, rendesen itt szoktak kihirdettetni1). 1498. — Nyoma van annak, hogy az erdélyi részeknek országgyűlésüket alkotó tagjaihoz a jelzett évben Péter vajda, szent-györgyi és bazini gróf, azt irja, hogy ő a királytól levelet vévén, annak közlése s tartalmának megértetése végett rövid idő alatt közös országgyűlést fog tartani2). 19, §. Erdélyi országgyűlések a XVI. század első felében, 1504. — Ugyanazon Péter, szentgyörgyi és bazini gróf, erdélyi vajda a szebenickhez s a hét szászszékhez intézett levelében hivatalosan jelenti, hogy a királytól bizonyos ügyekben Kaskai Balázs tárnokmester és pelsőczi Bebek János királyi biztosokúi az erdélyi részekre küldettek: mirenézve ne késsenek a Tordán összeülendő országgyűlésen megjelenni s a tanácskozásokban a magyarokkal egyesülve tettleges részt venni. Javallja, hogy követeik ajándékokat is hozzanak magokkal, hogy a királyi felségnek azokkal kedveskedni lehessen3). 1506. — Az erdélyi részek országos három nemzete, a király közvetlen parancsára — a vajda egyebütt lévén hivatalosan elfoglalva, — a jelzett évben Segesvárit országgyűlést tartott, hol a törvényes három nemzet közt 1437-ben létrehozott, s 1438 és 1459-ben alaposabban meghatározott nemzeti egyezség (szövetség, unió) 1506-ban megújíttatván, a körülményekhez képest szükséges pótlékokkal bői) Eredetileg a szász nemz. nagyszebeni leve'ltáráb. 411. sz. a. *) Eder, i. h. 5)„Namque munera placantdeum et homines.a--Ex possessione Radnoth, seeundo die divae Katharinae v. et m. ann. d. 1503." Az eredetiből Jos. Carol. Eder ad Felmer, pag. 209.