Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)
Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete
harmadik esküpontja meghagyja az újonnan választott vezérnek, „hogy azon fejdelmi személyek, kik Álmost szabad akaratjokból választották urokká, se magok se fiaik soha a vezér tanácsából és az ország tisztjéből egyáltalában ki ne rekesztessenek"*). Mi kétségtelenné teszi, hogy nálunk a fejedelem nem saját korlátlan hatalmával alkotta a törvényeket, hanem összehiván a népet, megkérdezte, ha ilyen törvények tetszenek-e vagy nem; és ha a nép azt felelte hogy tetszenek, akkor lett csak a törvény szentesítve. Valamint gyakran a nép is, a mit a közjóra nézve szükségesnek tartott, közakarattal elhatározta, Írásban a fejedelem elébe terjesztette, s ha a fejedelem elfogadta, törvény lett belőle Ez a nemzet és fejedelem közt megosztott törvényhozó hatalom2). Ezen alapon az európai magyar birodalom, legelejétől fogva, csak egyenjogú, szabad és nemes magyarokat ismert, kiket a közös haza jó és bal sorsa egyaránt érdekelvén, annak ügyei rendezésébe egyetemesen, majd közvetítve, választott képviselőik által, befolytak. E kiváló joga a nemesség osztályának rendesen az országgyűléseken szokott gyakoroltatni, melyek közönségesen esztendőnkint, rendkívüli esetekben év folytán többször is tartattak3); az erdélyi nemeseknek, a király parancsára, vagy az erdélyi vajda hirdetményére tartott közönséges országgyűlésük és összejövetelek megsértőire, pl. alaposan nem okadatolt elmaradás miatt, száz egy-egy forintos gira rovatott4). Azonban alig hihető, hogy az egyetemes nemesség e gyűléseken megjelent volna, ámbár vannak adatok, melyek ezt látszanak ') „Tertius status iuramenti sie fűit: ut isti principales personae, qui sua libera uoluntate Almum sibi dominum elegerant, quod ipsi et filii eorum nunquam a consilio ducis et honore regni omnino priuarentur." — Anonym. Belae reg. notar. Gesta Hungaror. cap. VI. — Stepu. Ladisl. Endlicher: Rer. Hungaricar. Monument. Arpadian. Sangalli. 1849. 8-0. pag. 7. ») Verbőczi: Decr. Tripart. Part. II. tit. 3. §§. 2, 3, 4. 3) Balia Sámuel: Erdélyország közönséges nemzeti törvényeinek első része: A törvényszerző hatalomról. 469. 1. c.) *) Verbőczi: Decret. Tripart. Part. III. tit. 3. §. 10.