Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

harmadik esküpontja meghagyja az újonnan választott ve­zérnek, „hogy azon fejdelmi személyek, kik Álmost szabad akaratjokból választották urokká, se magok se fiaik soha a vezér tanácsából és az ország tisztjéből egyáltalában ki ne rekesztessenek"*). Mi kétségtelenné teszi, hogy nálunk a fejedelem nem saját korlátlan hatalmával alkotta a tör­vényeket, hanem összehiván a népet, megkérdezte, ha ilyen törvények tetszenek-e vagy nem; és ha a nép azt felelte hogy tetszenek, akkor lett csak a törvény szentesítve. Vala­mint gyakran a nép is, a mit a közjóra nézve szükségesnek tartott, közakarattal elhatározta, Írásban a fejedelem elébe terjesztette, s ha a fejedelem elfogadta, törvény lett belőle Ez a nemzet és fejedelem közt megosztott törvényhozó hata­lom2). Ezen alapon az európai magyar birodalom, legelejétől fogva, csak egyenjogú, szabad és nemes magyarokat ismert, kiket a közös haza jó és bal sorsa egyaránt érdekelvén, an­nak ügyei rendezésébe egyetemesen, majd közvetítve, válasz­tott képviselőik által, befolytak. E kiváló joga a nemesség osztályának rendesen az országgyűléseken szokott gyako­roltatni, melyek közönségesen esztendőnkint, rendkívüli esetekben év folytán többször is tartattak3); az erdélyi ne­meseknek, a király parancsára, vagy az erdélyi vajda hir­detményére tartott közönséges országgyűlésük és összejöve­telek megsértőire, pl. alaposan nem okadatolt elmaradás miatt, száz egy-egy forintos gira rovatott4). Azonban alig hihető, hogy az egyetemes nemesség e gyűléseken megje­lent volna, ámbár vannak adatok, melyek ezt látszanak ') „Tertius status iuramenti sie fűit: ut isti principales per­sonae, qui sua libera uoluntate Almum sibi dominum elegerant, quod ipsi et filii eorum nunquam a consilio ducis et honore regni omnino priuarentur." — Anonym. Belae reg. notar. Gesta Hungaror. cap. VI. — Stepu. Ladisl. Endlicher: Rer. Hungaricar. Monument. Arpadian. Sangalli. 1849. 8-0. pag. 7. ») Verbőczi: Decr. Tripart. Part. II. tit. 3. §§. 2, 3, 4. 3) Balia Sámuel: Erdélyország közönséges nemzeti törvé­nyeinek első része: A törvényszerző hatalomról. 469. 1. c.) *) Verbőczi: Decret. Tripart. Part. III. tit. 3. §. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom