Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 65 — tartott közgyűlésein szolgáltatta ki az igazságot, vizsgálta meg a peres ügyeket s hozott Ítéletet1). E gyűlésekben vétetett rendesen tárgyalás alá és szavaztatott meg a királytól kért segedelem ís2). Azon esetben, midőn a vajda egyszersmind székelyek ispánja is volt, kettős hivatalára nézve akként volt kötelezve, hogy, mint vajda, a vármegyéknek többnyire szent Mihály és szent Márton napok nyolczadán, mint székely ispán pedig a székelyeknek szent György ünnepeinek nyolczadán közgyűléseket hirdetne, s így végezné kettős hivatalát. A székely nemzet ez időszak folytán még hatályosabban gyakorolta helyhatósági szabadságát, mint az erdélyi megyék nemessége. Bizonyítják ezt saját közgyűléseiken alkotott vagy idöszerüleg módosított eonstitutiói, minők az 1451 és 1506-ban létesített székely hatósági alkotmányok, szokásos törvények, általában mindaz, mi a közigazgatás, törvénykezés és igazságszolgáltatás körében saját területükön felmerült. A kiyáltságaival korülsánczolt szász nemzet a két előbbi társnemzetnél még szabadabb kezekkel működhetett saját területi hatósága körében, s épen azért féltékenyen őrzött soknemü szabadalmainak, s törni talán, de hajolva engedni nem tudó aczélos merevségének tulajdoníthatja, hogy elszigeteltségében, távol szapora s terjeszkedni vágyó fajrokonaitól, annyi ostromló viharok daczára, eredeti jellegét s ősi intézményeit a jelenkorig megvédette. Általában az erdélyi részek e három külön körű társnemzeti gyűlései már az ősidökban a közigazgatásnak gyorsabb űgyekezlése végett szerveztettek, s megközelítőleg az újab idők magyar kerületi táblái s fokozatosan a királyi tábla jellegével birtak. Kiáltó szükség volt e kormányközegekre azon korban, midőn a közlekedési eszközök teljes hiánya vagy tetemesen megnehezült állapotja miatt a köz1) Sigism. Kósa, i. m. 32. 1. 26. §. 2) Jos. Carol. Eder: Observ. Critic. ad Felmer, pag. 209. 5