Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 46 — kitünőbb rangfokon állottak. Némelyek a királyok nevében s akaratjok szerént kormányozták a tartományt; mások a magyar királyokkal megosztva birták a főhatalmat4), s ezt I. Endre ideje óta (1049. ), ki azon palástolhatlan politikai hibát követte el, hogy öszbirodalmának harmadrészéből herczegséget alakított (Erdély, a tiszántúli részszel), s kormányzását Béla öcscsére bizta; mi által a hazát s királyi családot oly sokáig rongáló szakadás, szám és végnélküli belső villongások magvait hintette el2). István (V. ), IV. Béla király fia, mielött még atyját a trónon követné, már 1260, 1262, 1265, 1267 és 1268-ban, mint ifjabb király s erdélyi herczeg, irta magát az okmányok alá3). Atyja halála után, 1276-ban magyar királyivá koronáztatván, úgy látszik, ez el szünt meg az erdélyi herczegség, s ment vissza ujra a koronára. Nyoma van annak4), hogy a királyi berezegek, a mint Erdély vagy más tartomány kormányára emeltettek, a herczegi czímet folyvást megtartották; igy Corvin János, mint oppelni és liptói herczeg, irja magát II. Ulászló törvénykönyve alá; Ujlaki Lőrincz pedig, mint szerémi herczeg, áll ott. E most emlitett herczegeket a nádor, erdélyi vajda és országbíró a közgyűléseken megelőzték, kik viszont minden bánokat s országzászlósokat meghaladtak tekintélyökkel5). 1) István (V. ), mint ifjabb király s erdélyi herczeg, atyjának IV. Bélának, egy kiváltságlevelét megerősíti (J. K. Schuller, i. m. 46. 1. )2) ,,Tíex et fráter ejus Béla, habito consilio, diviserunt regnnm i;i tvis partes, quarum duae in proprietatem regiae suae maiestatis manserunt, t e r t i a vero p a r s in proprietatem ducis est concessa. Haec igitur prima regni buius divisio seminarium fűit discordiae et guerrarum inter duce3 et reges Hungáriáé" Turóczi : Chronic. Hungaror. Part. II. cap. 42. — V. öScbwandtner : Scriptor. rer. Hungaric. Tom. I. pag. 108. 3) I. Bárdosy : Supplementum Analector. Terrae Scepusiens. Leutschov. 1802. in 4-to. — Schmitt: Episcopi Agriens. 159- 1. 4) J. B. Szegedi: Decret. et V. it. Reg. Hungar. 306. 1. 5) J. B. Szegedi : Rubric. Jur. Hungar. I. 106. 1.