Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 40 — koztak1), a mint csakugyan ennyinek az erdélyi területen legott a Xl-d század folytán keletkeztéről emlékezik egy XlV-d. századi okmány3). A megyei kerület tehát Erdélyben külön helyhatóságokból vagyis megyeközségekből alakúit, melynek élén a vajda állott, a vajdai törvényszék lévén ezen kerület másod birósága, a harmad biróság szintén a királyi curia3). E területen jobbágyi viszony fejlődvén ki, politikai joggal itt csak a nemesség birt. A vármegyék, helyhatósági jogaik gyakorlata mellett, egyszersmind részt vettek küldötteik által a közhaza országgyülésein; de az akkori háborús időkben s a közlekedés rendkívüli hiányai, valamint a királyok székhelyeinek távol esése miatt, tartottak ezen vármegyék is oly közös gyüléseket, melyeken a sürgetősb hadi készülődéseket és más kebli intézkedéseket a megyei helyhatósági jog alapján megtehették. Ezen gyülések vajdai kibocsátványok (edictum) által hivattak össze, s nemesi gyüléseknek (conventus nobilium) neveztettek; de épen nem voltak törvényalkotó gyűlések, s az ezen nemesi gyűléseken hozott törvényeknek 1) ,, Septem capitaneis, ae singulis exercitibus, eorundem ductui deputat; s, pro conservandia uxoribus, et rebus ipsorum a e ptemcastra terrea praepararunt, in quibus tandem castris aliquandiu permanserunt; et ex hino secutum est, quod pára terrae eadem, a Theutonis Siebenburg, id est septem castra, vocatur usqne in hunc diem. " Turóczi: Chronic. Hungaror. PartII. cap. cap. 2. — Chronie. Budens. Edid. Podhradczky, pag. 37. 2) Kelt 1320-ban. Olv. Nemzeti Társalkodó. 1830. évfoly. 206. \. — V. ö. Cxróf Kemény József: „Über die Entstebungszeit der ungarischen Komitate in Siebenbiirgen." Anton Kurz : Magazin flir Gescbichte, Literatur und alle Denk- und Merkwürdigkeiteu Siebenbürgens. I. Band. 3. Ileft. Kronatadt , 1845. 230 — 238. 11. 3) Verbőczí: Tripart. Part. III. Tit. 3. §. 6.