Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Bevezetés

a velők rokon kúnoknak Kuma melletti hét nemzetsége, % többen a kiewi oroszok közöl hozzájok csatlakoztak volna1), ezekkel együtt mintegy egy millióra szaporodva, Gácsországon s a Kárpátokon keresztül, a vereczkei szorosnál, magyarföldre szállottak. Itt agg vezérük, Álmos, azon magaslatról, melyen most Munkács áll, meghordozván tekintetét az új hazán, a fővezérséget letette, a mikor fia, Árpád, ősi kozár szokás szerént vérten fővezérré emeltetett, ki minden ellenállás nélkül vitte tovább honfoglaló hadait. Lépteit min denütt diadal követé. Kétszáz tizenhat ezer fegyverese, s kun és orosz szövetségesei előtt hátrált mindenütt a szláv, bolgár és oláh nép3). Árpádé lön a felső-tiszai vidék és Bodrogköz3) Zalán balsorsa után meghódoltak a bolgárok4). A Fel-Duna és Vág vidéke magyar kormány alá jutott5). Ménmarót és Glád birtokai magyar kézre kerültek6). Az egész dunántúli rész, véres harczok után, elfoglaltatott7), s mint uj hóditmány a többi szerzeményhez csatoltatott. Ezzel készen volt Magyarország. Még a tengerhez kellett útat törniök, mirenézve Bölcs, Léi és Botond a Dráva és Száva folyókon átkelvén, Spalato városát bevették, s egész Horvátországot meghóditák8), Ekkép lön néhány év lefolytán, Árpád nagyfejedelem alatt, a Kárpátok és Ádria, a Tarhegy (Kahlenberg, Ausztriában) és az oláh havasok közé eső földrésznek ura a magyar nemzet, mely ezután róla Magyarországnak neveztetett, melynek gyors alakulása hiven tükrözi a hirtelen, a heves, a sebes ázsiai magyar jellemet. Meg volt ezáltal oldva a daliás nemzetnek azon történelmi nagyszerű küldetése, mi abban állott, hogy azon földnek és népfajoknak, melyen s melyekből sem magok e csupán átmeneti hidul azolgált tehetetlen népek, sem a zilált nyugoti birodalom, >) Anonym. Belae reg. notar. i. m. cap. IX. X. — ') U.'o. XII. XXII. XXIII. XXIV. XXVI. - ») U. o. XIII. XIV. XVIII. XXI. - *) U. o. XVI. XXX. XXXIX. XLI. — 8) U. o. XV. XXXIII. XXXIV. XXXV. XXXVII. - •) U. o. XI. XX. XLIV. LI. - r) U. o. XLVII. XLVIII. XM5£>JL, — •) U. o. XLII. XLIII.