Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 96 — ac rectiíicationis iurium et consvetudinum Dominorum ac Nobilium harum partium Eegni Transilvanarum in Diaeta seu conventu eorum generáli pro festő Beati Adalbcrti Episcopi et Martyris novissime tractato, de Regis mandato Thordae celebrato, confecti et per Regiam Maiestátem Dominum nostruni clementissiinum approbati et ratificati."Ezen közös országgyűlésen hozott törvényezikkek kizárólag a magyar törvénykezésre vonatkoznak1). A kitűzött pályakérdés tárgyalásával czélhoz jutottunk. Az ezen innen kifejlett események részletes rajzolása nem tüzetes feladatunk. Szapolyai János, erdélyi vajda, a gyászemlékti mohácsi vérnap után, 1526. nov. 11-kén, a székes-fejérvári királyválasztó s koronázó országgyűlésen tényleg, az 1538. február 25-kén negyvenkét poutban megállapított nagy-váradi kötésnél fogva pedig szerződésileg magyar királyivá lön. Ezután mintha szebb napok hajnala kezdett volna derengni a pártviszályok csapásaitól kérlelhetlenul sújtolt Magyarország egén; azonban csak hamar ismét vészterhes sötét felhők borították be azt János királynak 1540. jul. 21kén történt halálával. Szolimán, a hatalmas kényúr, 1541. aug. 26-kánújra Buda alatt szállott meg rettentő táborával- Az elhunyt királyatya csecsemő fiának ajándékozván Erdélyt és Magyarországnak a Tisza által Erdélyhez csatolt részét, Budavárát sze;)temb. l-jén a királyi özvegy kezeiből birtokába vette. Ily előzmények után tartatott Erdélyben, Tordán, 1542-ben az alkotmányozó s államszervező első külön országgyűlés, mely e haza önállásáüak történetében egyik leginkább figyelemre méltó forduló-pont s új korszakot nyitó fontos esemény, mely a nemzeti fejedelmi időszak kiindulási pontjául tekinthető. Az alkotmányilag egyenjogú erdélyi *) Jos. Bedeus v. Schaarberg : Die Verfassung Siebenbiirg. — Ford. Makoldy Sámuel. Másod. kiad. 1846. 8r- 145, 146. 11. — V. ö. (*r. Mikó Imre, i. m. 78. 1.