Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Előszó

Az így egyszerűen megjelelt tárgy sokkal meddőbbnek tűnik fel előttünk, hogysem szűk keretében tanulságossá válhatnék. Azért tárgyalásunk megindulásának legott első perczébenoda irányult gondunk, hogy a pályakérdés alapeszméjéből egy szerves egészet alkossunk. Alkotmányunk, közjoguuk, egész államszerkezetünk alapja történelmi fejlődés, egyes korok életszükségeiből fejlődött intézmények csoportozata. E tekintetből szerfelett érdekes a jogfejlődés történelme, különösen a törvényhozásnak külön időszakok szerénti módosulása, mi az országgyűlések létegzetének ismeretét követeli. Es épen ide irányul a pályakérdés, melyre válaszul kiván szolgálni jelen munkánk. Ez azonban csak a tisztán átértett államszerkezet alapján tárgyalható észtani következetességgel; E felfogás szerént alakult munkánk következő rendszere. A Bevezetés Erdélyre nézve tudni-valókat hoz a vezérek korszakából. A mű első része alakzatát igyekszik adni az erdélyi részek közigazgatásának a megjelelt időszakon (1002 — 1540.) keresztül. Ennek köretében tűnik szemlélet elé az erdélyi részek államéletének alapszervezkedése, a három társnemzet- és területének jogalakulása, kormányzata és külön nemzeti gyűlései. Ezen ismeretkör tiszta átértése nélkül az erdélyi törvényhozás történelmébe bocsátkozni annyi volna, mint alapvetés nélkül rakni épületet, A második rész az erdélyi törvényhozás létegzetének ismertetésével foglalkodik. Kimutatja a vajdák alatt gyakorlott törvényhozás szervezetét,