Vass József: Demokrácia (1917)

X. Katholikus szervezkedés

38 tiségi szavazat alapján 255 mandátumot. Nem paktumok,, kompromisszumok és engedmények fogják az állam politikai1 egységét megőrizni, hanem a keresztény magyarság átfogá politikai szervezése. Az állam politikai összetétele eleddig igen tarka vegyület volt, legtarkább a nemzetiségi színektől, a nemzet legmélyebb és legerősebb rétege azonban, a magyar nép, hiányzott belőle. S ha gróf Tisza István terve válnék valóra, a magyar nép ezután is a tehetetlen szemlelő szerepét játszaná ; a nemes gróf ugyanis szívesen adna politikai szabadságot az első típusnak is, a harmadiknak is, csak a másodiknak nem, — az egyetlennek nem, amelyre nyugodtan rá leijet bízni az állam jövőjét. Pedig Mirabeau mondása fordítva 'is igaz : százezer szervezett ember mindeneseire igen könnyen sakkban tarthat tiz, akárminő terrorral dolgozó politikai desperádót ! X. Katholikus szervezkedés. Feszítő erő, ez az, amire szükségünk van ; ez az, amf eleddig az egész vonalon hiányzott belőlünk. A fejlődés folyton uj feszültségeket teremi, s uj szervezkedési formát sürget. Az Egyház maga is szervezet ; alkot mánya változtathatatlan s nem is szorul változásra, mert a cél. amelyért létesült, minden időt és minden változást meghalad s az örökkévalóságba kapcsolódik. A szervezet mozdulatlan alkotmánya a beiső jelleg erejével bizonyos konzervativizmust önt el az Egyház eletének summájára, azokon a területeken is,, ahol pedig immár a folyton lüktető külső élettel való kapcsolatok uralkodnak. A konzervativizmusnak itt is igen nagy fejlődésben' jelentősége van, mert a fejlődést ugyan az egyik fokról a másikra való átlendülés méri, de maga a fejlődés 'még sem ez, hanem az a lassú folyamat, amely az átlendülést előkészíti