Vass József: Demokrácia (1917)
VII. "Demokratikus népakarat"
29 szolgáltatások alapgondolatát; gyermekeiket iparkodnak isko lába küldeni s örvendetes tény, hogy a magyar középintelligencia legértékesebb erőkkel éppen az elmaradt és kulturátlan népből gyarapodik. A magyar nép állampolgári öntudatát igen hiányosnak szokták mondani. Hiányos, mert sok benneaz ellenszenv az állam iránt. De ennek psichológiai oka ép'pen az, hogy a népnek ezer meg ezer tényező erejében meg gazdagodon polgári öntudata immár jelentékenyen több erkölcsi érzéket, igazságértést rejt, mint amennyit benne az ál lam és megye közigazgatása és politikai magatartása feltételezetf.; helyzeti oka pedig az, hogy gazdasági és erkölcsi tekintetben védtelen martaléka lett olyan erőknek és irányzatoknak, amelyeket éppen az államhatalomnak leit volna kötelessége fékentartani. A gazdasági érvényesülés vágya együtt a lehetőségek elég bő ismeretével, a még differenciálatlan, még csak kriti kákban, panaszokban, elégedetlenségben jelentkező államközösségi érzés, a nemzeti hagyományok mellett kitartani akaró konzervativ lelkiség, amely egy csapásra át tudna szükség esetén makacs erők-fejtéssé változni; — összevéve és a maga egészében tekintve kétségkívül megadják a nép fokozottabb politikai érvényesülésének tárgyi előfeltételeit. Az a nép, amely a hadikölciönjegyzések alkalmával milliárdokkal mutatta meg, hogy fel tudott emelkedni az értékpapír tőke megértéséig, komolyan nem minősíthető többé politikai nullának. A népakarat problémáját tehát igazságosan n»m az a kérdés fejezi ki, van-e, és milyen mértékben van a népnek párt politikai, gazdaság- vagy kultur-politikai nézete és sajátos programmja, hanem az, hogy a magyar nemzet polgárainak zöme a) alkotótényezője e a magyar nemzet történelmi, gazdasági, kulturális egyéniségének, és mint olyan b) alkalmas-e a nemzet egyéniségét az állami önmeghatározás terén érvényesíteni? A kérdés mindkét pontjára határozott igen a feleletünk. A kiváltságok korszaka végérvényesen elmúlt. Amint