Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 56 Ekkor jött a hire, hogy a horvátok pár nap múlva betörnek Magyarországra, mire Eszterházy herczeg azonnal beadta lemondását. Batthyánynak terve volt együtt az összes ministeriumnak beadni lemondását, s uj ministeriumot alkotni Kossuth nélkül. Sürgette is a nádor Batthyányt, hogy sietne Pestre, mert csak az ő személyes erélyében volna még segély a radikálpárt kicsapongásai ellen. A gróf haza érkezvén, sept. 10-én, a nála tartott ministeri tanácsban valamennyien beadták lemondásukat, Szemere kivételével, kire a rend és bátorság fentartását bizták. E tanácsban már nem vett vala részt gróf Széchenyi, elmeháborodása miatt, mit a haza jövője iránti aggodalom okozott. Az országgyűlés a hazánk függetlenségét, s önkormányzati jogát tagadó bécsi emlékiratot egyhangúlag elvété. Felolvasták a nádor levelét, melyben a ministérium lemondását elfogadja, s jelenti, hogy az uj ministerelnököt már fölterjeszté a királynak. Kossuth azt hitte, hogy ő van uj ministerelnöknek kijelölve, s már-már kezébe akarta ragadni a hatalmat, de a mint megtudá, hogy Batthyány a jelölt, bizalmát fejezte ki iránta, mert bár nézeteik eltérők is az eszközök megválasztásában, czélja nem lehet más, mint a hon szabadságának biztosítása. B. átvévén az ideiglenes kormányzást, legelőször is tudatja a házzal, hogy Csányi László főkormánybiztostól épen most vett levelet, melyben értesítik, hogy Jelasics előcsapatai a Dráván átkelvén, az országba törtek, s gróf Teleky Ádám a magyar sereg vezére, kisebb erejével kénytelen visszavvnulni. A betörés sept. li-én valóban megtörtént, s a bán magyar nyelven irt kiáltványokat bocsátott a