Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 48 — ízben Eszterházy herczeggel is értekezett, s kétszínű szerepet játszott, békülési hajlamot mutatva. Az udvar tagjai a horvát küldöttséget rendkívüli szívességgel fogadták s a bán beszédére ellágyulva könyeztek. A bán Innsbruckból Bécsbe utazott a Magyarország elleni titkos tervezés végett a német ministeriummal. Batthyány Innsbruckban létekor június 10-éről két szózatot eszközölt ki a királytól, melyek egyike Jelasicsot mint árulót megfosztja báni hivatalától. Ez okmányt a ministerelnök hivatalosan nem közölte vele, mert várta a János főherczeg által ígért közbenjárás eredményét, s Bécsben letette azt a magyar külügyi ministerium levéltárába. Azonban az akkor itt hivatalkodott Pulszky nem állhatta meg, hogy időnek előtte ne közölje azt egy bécsi német lapban, mi által még inkább növelte a zavart és ingerültséget. A m. hivatalos „Közlöny" is kiadta azt, s midőn június 21-én a horvát tartományi gyűlésben felolvasták a hírlapi czikket, felzúdult a pártszenvedély, árulásról kezdtek beszélni, s a király személyét is tiszteletlen kifejezésekkel illették. Ámde a Bécsből visszaérkezett küldöttség jelentése a jó fogadásról rögtön más hangulatot idézett elő. János főherczeg alkudozásának sem volt sikere, s a horvátok dictátorrá nevezték ki a bánt. Mint ilyen kezdé levetni álorczáját; a déli szláv birodalom felállításáról többé mitsem akart tudni, hanem az egységes osztrák birodalom megszilárdítását kívánta a reactióval együtt. A János főherczeghöz intézendő feliratban a béke feltétéül azt tűzte ki, hogy a magyar ministériumot eltörüljék, s Magyar-