Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 44 ­nyéken is elkövetett; de a magyar szabadság védői­nek még legnagyobb ellene is kénytelen elismerni azt, hogy a legjogtalanabb, legméltatlanabb meg­támadás fanatizált eszközeivel szemben, a barbárság égre kiáltó véres tettei, pusztitásai, kegyetlen, irgal­matlan boszuállásai ellenében, az önvédelmi harcz bajnokai férfias higgadt nyugalommal, bátor elszánt vitézséggel, de lehetőleg szeliden, nemesen, sőt nagy­lelkűen viselték magukat. Most már csak azon tényeket hozzuk fel, mik Batthyány Lajos, mint ministerelnök és hazafi élet­rajza keretébe tartoznak. Rajasics, a karloviczi érsek és patriarcha épen oly szerepet játszott a magyarországi szerbek közt, mint Jelasics Horvátországban. Május elején nem­zeti gyűlést tartottak Karloviczán, a nádor és a m. ministerium rendeleteit nyilvánosan elégették, több helyen körülsánczolt s erődített táborba szállottak, Szerbiából számos fegyveres nép jött segélyökre, a reactio nyiltan pártolá őket, fővezérül Suplikáczot, határőrvidéki ezredest választák meg s ágyukat és tüzérséget a császári katonaságtól kaptak. Czéljuk volt Magyarországtól elszakadva önálló szerb vaj­daságot alapitani, minden történeti és népjogi alap nélkül, miután tudva van, hogy a szerbek a török háború pusztitásai után telepedtek le Csernovics Arzén vezetése alatt az áldott földü magyar alvidé­ken, s e földterületen még szám szerint is kevesebb a szerb mint a többi más népfaj. A magyar kormány eleintén Csernovics Pétert, azután Szentkirályi Mórt s utóbb Vukovics Sebőt küldte a szerb mozgalmak elnyomására, s ők mindhármat! erélyesen jártak el

Next

/
Oldalképek
Tartalom