Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 44 nyéken is elkövetett; de a magyar szabadság védőinek még legnagyobb ellene is kénytelen elismerni azt, hogy a legjogtalanabb, legméltatlanabb megtámadás fanatizált eszközeivel szemben, a barbárság égre kiáltó véres tettei, pusztitásai, kegyetlen, irgalmatlan boszuállásai ellenében, az önvédelmi harcz bajnokai férfias higgadt nyugalommal, bátor elszánt vitézséggel, de lehetőleg szeliden, nemesen, sőt nagylelkűen viselték magukat. Most már csak azon tényeket hozzuk fel, mik Batthyány Lajos, mint ministerelnök és hazafi életrajza keretébe tartoznak. Rajasics, a karloviczi érsek és patriarcha épen oly szerepet játszott a magyarországi szerbek közt, mint Jelasics Horvátországban. Május elején nemzeti gyűlést tartottak Karloviczán, a nádor és a m. ministerium rendeleteit nyilvánosan elégették, több helyen körülsánczolt s erődített táborba szállottak, Szerbiából számos fegyveres nép jött segélyökre, a reactio nyiltan pártolá őket, fővezérül Suplikáczot, határőrvidéki ezredest választák meg s ágyukat és tüzérséget a császári katonaságtól kaptak. Czéljuk volt Magyarországtól elszakadva önálló szerb vajdaságot alapitani, minden történeti és népjogi alap nélkül, miután tudva van, hogy a szerbek a török háború pusztitásai után telepedtek le Csernovics Arzén vezetése alatt az áldott földü magyar alvidéken, s e földterületen még szám szerint is kevesebb a szerb mint a többi más népfaj. A magyar kormány eleintén Csernovics Pétert, azután Szentkirályi Mórt s utóbb Vukovics Sebőt küldte a szerb mozgalmak elnyomására, s ők mindhármat! erélyesen jártak el