Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 20 — hát ugyanazon nap, midőn a pesti fiatalság is egy, utóbb márcziusi forradalomnak nevezett kis sajtókrawalt csinált, — a nádor vezérlete alatt jelent meg a királynál, s nyújtotta át a feliratot. A bécsi nép leirhatlan lelkesültséggel fogadá a magyar küldöttséget, s különösen a nép embere, Kossuth megjelenése villanyozó és varázshatással volt a kedélyekre, s mint később nyilvánitá, valóban kezében volt ekkor a dynastia sorsa. A kedvező válasz kivivásában, a királyi család s más udvarok ellenvetéseinek megczáfolásában — mint Kossuth később maga meg^allá — legtöbb érdeme volt a nádornak és Batthyány Lajosnak, mig másrészről az örökös tartományokban mindenütt nyilatkozó mozgalom, forrongás és nyugtalanság s kivált a székváros Bécs magatartása nem engedett az udvarnak időt a hosszas fontolgatásra. Az uralkodó ház legnagyobb befolyású tagjai azonnal családi tanácskozmányt tartottak, s leginkább a nádor rábeszélése ; folytán mindnyájan beleegyeztek abba, hogy a magyar nemzet kivánatait teljesiteni kell. Végre valahára diadalmi siker koronázta a megfeszítette törekvéseket. A királyi leirat, mely válaszul volt adva a feliratra, a nemzet legfőbb vágyai- s kivánatainak tökéletesen megfelelt. Az ország független kormányzata, melynek föltéte alatt hivta meg a nemzet a Habsburg-családot mint szövetséges társát a királyi trónra, s melyért a hitöket megszegő királyok kényuralmi törekvései miatt szabadságunk bajnokai három század lefolyása alatt oly sokszor fölkeltek s annyi vért ontottak, valahára békésen, a törvény és jog utján, a törvényes formák szigorú korlátai közt — ki lőn víva.