Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 17 Ítélet, mélyebben taglaló ész, mely azokat a legszebb fényben világitja ki, a lelkesült érzelem, a szellemi fensőbbség, — s a rendithetlen bátor lélek, a velős rövidségü, a nemes tüzű, csinos előadás, mely beszédeit a mindennapiság köréből kiemelve oly hatályossá teszi, és átalán véve állásának azon fénykoré, mely kegyeletes tiszteletet költ bennünk azok iránt, kik mint ő, nem csak anyagilag, de szellemileg is gazdagok, kik oly független és tevéken}" polgárai a hatalmas támoszlopokat kivált 48 előtt annyira igény lett szegény magyar hazának !" A már emiitett s Kossuth által készitett válaszfelirat, mely a legkorszerűbb, leggyökeresebb reformok életbehozásán kivül az eddigi sérelmek, különösen az administrátori rendszer megszüntetését sürgeté, a felsőházban hat napig tartott heves vitára adott alkalmat, s végre is győzvén a kormánypárt, a főrendi vétó, mint minden haladásnak legkeményebb gátköve, az alsóház azzal állott boszút, hogy az egész feliratot mellőzte — s mintha csak előre megérezte volna a világrázkódtató események s ezzel együtt saját igaz ügye győzelmének bekövetkezését, — egy hajszálnyit sem tágított, s legkisebb változtatásba sem akart bocsátkozni. Ez államcsíny szerit dolog megdöbbenté a kormányt és pártját, míg az ellenzék a sérelmek, különösen az administrátori rendszer törvénytelenségének kimutatását határozta el, s a munkálat kidolgozásával Kossuthot bizta meg. E nagyfontosságú jogi kérdések gordiusi csomóját azonban egyszerre ketté vágta a párisi februári forradalom kiütésének villanyozó hatású híre, mely mintha csak épen a magyar ügyek ilyképen