Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 113 dus hajadon hullatott számos babérkoszorút a koporsóra, melynek homlokzatán e felirat volt olvasható: „A nemzet koszorút tesz vértanú ! drága porodra, Két csepp függ levelén, hószínű ez — piros az" lábainál pedig ez: — „Gróf Batthyány Lajos, Magyarország első ministerelnöke, elhunyt 1849. october 6-án, eltemette szabad kir. Pest város 1870. június 9-én." Mindezek után, a mélyen meghatott közönség a legnagyobb csend- és rendben oszlott szét, a legszebb tavaszi est tiszta és nyugodt verőfényében, mely hasonlított az ünnep hőse élete utósó perczeinek leáldozó napjához. Ez országos temetés Batthyány szellemére nézve a halhatlanság, a feltámadás és kiengesztelődés nagy ünnepe volt, s hálás nemzetére áldást lehelt az le a csillagok hónából. Másnap, június 10-én a belvárosi plébánia-egyházban nagy gyászrequiemet tartottak, melyre a csaIád, a szabadságért szintén sokat küzdött és szenvedett derék hazafi, A1 m á s i Pál kiséretében jelent meg, s a nagy halottnak méltó utóda, követője békepolitikájának a jelen kedvezőbb, de mégis nehéz körülmények közt bölcs tapintata, diplomatái előrelátása, mérséklete, s önfeláldozó, kitartó hazafiúi jelleme által diadalra-emelője, az akkori második magyar mimsterelnök, gróf Andrássy Gyula is kellem- és szellemdús nejével együtt gyászba borulva volt itt jelen, kinek az ő nagy munkáját erélyesen támogató, s a legéletbevágóbb reformok létrehozására törekvő mostani magyar kormányunk és törvényhozásunk segélyével legszebb feladatul jutott, 8