Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 103 — nagyobb arczképeit, hosszabb rövidebb életrajzait, a nagy halottat dicsőitó' verseket mindenfelé árulták, s ezek között Heckenast képes kiadása volt a leg­jobb, legélvezhetőbb, mely több ezer példányban kelt vala el ezen, országos bucsujárásnak is nevez­hető temetésen. * Június 9-én ment végbe a főváros legnagyobb­szerü gyász-ünnepélye, a nemzeti temetés, melyet minden részletében hiven leirni, lerajzolni alig lehet. Déli 1 órakor zárták be a ferenczrendiek tem­plomát, s 2 óra felé jött a nagy halott özvegye, gyászkocsin, leánya, gróf Keglevics Bélánéval, a hosszasan, majdnem 21 évig viselt gyász, a valódi szivfájdalom, a legmélyebb bánat nyomaival, de egy­szersmind a nemes és magasztos önérzet, az áldozat fölötti kiengesztelődés jelével. A nép, mintegy eny­hiteni akarva szivök azon mély sebét, melyet a dicsőült vértanú töviskoszorúja neki is okozott, — virágokat, rózsákat hintett most utjokra, s midőn a templomba léptek, s félórai csöndes, magános imádkozás után kijöttek onnan, a nép önkénte­lenül megéljenezte őket. A templom főbejárása előtt magyar diszruhába öltözött polgárok tárták fen a rendet s csak azokat bocsáták be, kik belépti jegyekkel birtak. Megható volt látni az ország igazgatását szerencsésebb körül­mények közt kezökbe vett közügyéreinket, gróf Andrássy Gyula ministerelnököt, b. Eötvös Józsefet, Horváth Boldizsárt, G-orovet, Kerkápolyt, Szlávyt, mint a második ministerium tagjait, az uttörésében áldozatul esett első magyar mmisterelnök koporsója körül, valamint az éles párttusákat vivó, de mégis egy czélra, a haza anyagi, szellemi jóbbléte előmoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom