Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Függelék

Az ország érzi s vele érezzük rni is, hogy az 1848f 9 - k i események történetünkben örökké gyász­napok maradnak. Emlékezéseink nem homályosítják el belátásunkat. Felfog­tuk, mi lehet ezen események szükségszerű következménye. Készséggel osztozkodunk Felséged minden alattvalóival mindenben, a mit az összmonarchia biztonságának, tekin­télyének s hatalmának fentartása, gyara­pítása és szilárdítása követel. Felségednek hatalma és a monarchia ereje a mi biztonságunk, s a monarchia áta* Unos jóléte a mi gyarapodásunk. A monarchia egysége, Felséges ur! századok­nak szerzeménye; — az a monarchia természetes erői össze hatásának eredménye. Magyarország miuden gondolkozó fia azon öntudatban él, hogy e közös javak jelentékeny része az ő hazáját illeti. Azon hit, hogy (e közös javakban) a legbecsesb, mit nemzeti életünkben szereztünk, kezességét s legbiztosb oltalmát találja, vezeté őseinket a Felséges ausztriai Ház királyi pálcája alá, s csatolá ezen országot Felséged egyéb birodalmaihoz. 0!y nép, melynek múltja van, soha sem képes elfeledni törté­netét. Az ország felfogta ama nagy tanulságokat, melyek e történet­ben foglalvák, s Felséged érdeke kivánja, hogy az ország e tanulsá­gokról meg ne feledkezzék. Hazánk érzi s teljesen felfogja a kötelezettséget, melylyel Felségednek s az összmonarchiának tar­tozni fog, midőn ama biztonságnak, melyet a kettőben egykor kere­sett s talált, jövőben is fog örvendhetni. Az ország érett eme kötelezettség átértésóre s el van készülve reá, hogy azt teljesítse ; el vau készülve mindenre, csak arra az egyre nem, hogy maga iránt hűtlen legyen, hogy önérzetét megtagadja, s hogy lemondjon azon hitről, melyből dynastikus érzelme s dynasti­kus kegyelete fakad. Legkegyelmesebb Ur! Császári királyi apostoli Felségedben összpontosítjuk reményeinket, hogy Felséged cpőlolhatlan vesztesé­geket Enmagálól, a Felséges Uralkodóháztól, a közbirodalomtól, hazánktól s tőlünk legkegyelmesebben elhárítani fogja. A legmélyebb tisztelettel s alázatossággal öröklünk. Pest, május 9-én 1857. S c i 10 v s z k y János bibornek, Magyarország Prímása. Kunszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom