Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Előszó

— 16 — VI. „Ausztriának" egy évtized óta megkezdett úgynevezett „u j átalakításár a," tulajdonképpen pedig csak erőszakos megváltoztatására és felfüggesztésére a törvényes állásnak és alkotmánynak Magyarországban, ostensibilis célul ésörvül az osztrák monarchia államegységének megszilárdítása szolgálhatott, annak elhárítására, nehogy jövőben belnyugtalanságok folytán uj veszélyek és separatistikus törekvések merülhessenek fel. Az ezen célra vezető legrövidebb módoknak az illetők a következőket gondolták ki és választották: 1) az államhatalom centralisatióját; 2) minden tekintet nélküli egyenlő államszervezetet az összes monarchia részére; 3) minden tekintet nélküli közös közigazgatási nyelvet, természetesen a németet. Bárha a korona azon tanácsosait, kik ezen tervet kigondolták, és annak elfogadására az Uralkodót rábírták, ezen eszmékben felfogásuk szerint a legjobb szándéklatok vezérelték is, a szomorú eredmény még is azt tanúsítja, hogy ők nem voltak mély belátásu államférfiak. Mert, ha az osztrák monarchiának minden népei és részei ugyanazonegy néptörzshez, például a némethez tartoznának is, és ha Magyarország saját öröklött törvényes önkormányzatára nem birna is elévülhetlen igénynyel, az újonnan választott uton, ezen ország-öszletben még sem érethetnék el szilárdabb álíamegység, mint a minő a monarchia és ennek közjogi állása természetében fekszik. A monarchiának egy része ugyanis és pedig a túlnyonyomólag német, a német szövetség területéhez tartozik, s ez okból a 1 á is van rendelve a szövetségi alkotmány határozmányainak. A monarchiának másik és pedig sokkal nagyobb része nem tartozik a német szövetséghez, és azon népek, melyek ezen részben laknak, se nem kivánják, se nem áll érdekökben, hogy a német szövetségbe beolvadjanak, se nem tartanak attól, hogy az európai hatalmak az ő bekeblezésöket ezen német szövetségbe valaha követeljék vagy megengedjék.