Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)
44 szati téren oda működni, hogy a mnnkakínálás és keresés, a termények mennyiség-e s azok eladási lehetősége, s az adó s jövedelem közt helyes arány jővén létre, a nép jólléte emelkedjék; — másrészt úgy kell szerveznünk népiskoláinkat, hogy azokban a nép ingyen, sőt kényszerítve megtanulja, necsak az abc titkait, hanem alkotmányos jogainak fontosságát is. A népnek, mely hazája védelmére véréből s erszényéből áldoz, joga van követelni, hogy annak alkotmányos létéről fogalmat szereznie alkalmat nyerjen : — s viszont a törvényhozásnak joga van követelni, hogy a nép, mely politikai jogokat gyakorol, azokat érteni is tanulja. Ezeket előrebocsátva, azon következtetésre jutunk, hogy először: mindenki, aki választási megvesztegetésekben részt vesz, vagy azok folytán jut megyei hivatalra vagy országgyűlésbe, amellett, hogy az így elnyert állástól eo ipso elesik, pénzbírság, sőt súlyosabb esetekben fogság által is büntettessék. A választók részéről e bűn a választási képesség időleges megvonása által, — de nem egész községek vagy kerületektől, mert ezáltal az ártatlanok is szenvednének, hanem csak a vétkesektől, — sujtassék; a tettleges kihágások a büntető biróságok által, esküdtszéki eljárás útján fenyíttetvén meg ; másodszor: határoztassanak meg szabatosan mindazon módjai s eszközei a párthivek szerzésének, melyek a törvény által tilosaknak nyilvánítottak fogalma alá tartoznak;