Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

23 Törvényhozásunk e tekintetben határozottan az opportunitás elvéből indúlt ki, de nem mondta ki sehol, és semmi körülményből nem magyarázható ki, mintha az ily nádort a felelős kormány létezése feltételének tekintette volna. Nem is következik ez a dolog természetéből sem, — a felelős kormányt sehol sem látjuk ily hatáskörű királyi helyettessel összekötve. Ha tehát a kir. leirat ez állítást úgy hozza fel, mint nehézséget e törvények ellen, erre a legtermészetesebb s legegyszerűbb felelet az, miszerint mi a teljhatalmú nádort nem tekintjük a felelős miniszteri kormányforma szükséges attribútumának, — sőt a fentebbiekhez képest, a nádori méltóságot végkép el akarjuk törölni. Az 1848-iki IV. t. c. 6. §-a rendeli: „Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlat hátik." A kir. leirat ebben is változtatást kiván. E tárgyban mindenekelőtt az országgyűlés „feloszlatása", — s az évi ülésszak „berekesztése" közti különbséget kell tekintetbe vennünk. A mint az országgyűlés bizonyos évi ülésszaka bezáratik, azt esak a következő ülésszakra ül ismét össze, minden változás nélkül. Ez a rendes el-