Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

13 része a „királyi j o g o k b a ütközik," —nem eléggé szabatos. Alkotmányos országban királyi jog az, a mit az alkotmány, a törvény jogul ád a királynak. Ha tehát érvényesen hozott törvényváltoztatást tesz az addig fennállott, régibb törvényekben gyökerező' királyi jogokban, — • nem ütközhetik velők öszsze; mert a királyi jogok ép úgy alávetvék a törvények határozmányainak, mint a nemzet jogai. Ha az érvényesen hozott 1848-diki törvények megszoríttották a királyi jogokat, — akkor e törvények szentesítésének percétől fogva e megszorított jogok teszik a királyi jogok összeségét, — s az azelő'tt létezett királyi jogokra nem történhetik hivatkozás, mert azok újabb törvény által megszűntek, nem léteznek. Valami létező és nem létező közt pedig az öszszeütközés nem lehetséges. Alkalmasint úgy kell értenünk .tehát a leirat e helyét, miszerint „az 1848-ki törvények némely részei az azelőtt fennállt királyi jogokat k o r 1 átolták." Lássuk a királyi leirat által kijelölt törvénycikkeket. A II. t. c. bevezetésében elmondván István főhercegnek nádorrá választatását, s annak módját, két fejezetében csupán 1. e választás törvénybe igtatásáról, 2. a nádor tiszti díjáról tesz említést.