Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

— 33 — Megannyi telivér liberális eszme. Allamjogi kérdések feszegetésének semmi nyoma még 1847 őszén sem. Hogy ez országgyűlés más lesz az eddigieknél, aziránt senki sem lehetett kétségben. Magok az utasítások is, a szabadság és egyenlőség után törekvés félreismerhetlen bélyegét viselék magokon. Megnyílt az utolsó magyar diaeta. A körülmények külszínre nézve sokban hasonlítának az eddigiekhez. Annál nagyobb volt az eltérés a helyzet lényegében. A reformpárt az alsó táblánál ugyan határozott többségben volt, de a kormány s az azt szolgáló főrendi többség szilárdul állt ellene. A reformpárt ismét oppositióra volt kényszerítve, mint eddig. De ez oppositió nem a régi volt már. Új eszmék, soha nem tapasztalt lelkesülés és szilárdság jellemzék minden fellépését, s vezérének, Kossuthnak minden szavában már a forradalom éltető érverése lüktetett. Az 1825-iki diaeta legszenvedélyesebb ellenzéki tagjai e teremben nem ismerték volna fel többé a magyar országgyűlést. Sérelmek 47/8-ban is feles számmal voltak mint eddig. Fenn voltak még a régi, évtizedeken át hurcolt, számtalan diktiókban halhatatlanná tett gravaminák; sőt újak is járultak még hozzájok, mert a kormány még a legújabb, az 1836 s 1844-iki törvényeket sem hajtotta teljesen végre. Tárgyaltattak is e Toldy. Pártjaink feladata. 3