Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

25 — A közügyek feletti vitatkozás ezáltal az országgyűlésen kívül is permanenssé tétetik. Kossuth lángelméje vezeti a discussiót, míg Széchenyi annak modora. Dessewfly annak eszméi ellen polemizál. A hatás nem marad el. Kossuth cikkei lángra gyújtják a kedélyeket, a nagy rész türelmetlenné kezd lenni reformvágyaiban. Az országgyűlés még távol, s ha megjö, eredménvei lassúk és kétségesek. E közben néhány megyében felülkerekedik az ellenzék, s életjelét adja a megyei termekben. Borsod a papi javak saecularisátióját kívánja. Néhány megye szavazati jogot ád a honorátioroknak, mások más apró reformokat kezdeményeznek statútumok által. A közönség annyira szomjazza a reformot, hogy e néhány csekély, de kézzelfogható eredmény láttára egyszerre a megyében fedezi fel a szabadság és haladás fötényezőit, nem gondolva meg, hogy 3—4 megyének liberalitását csak az országgyűlés gyöngesége s ferde construktiója és tízannyi vármegyének reaktionárius szelleme teszi oly feltűnővé. Tévedés volt a megye cultusa kétségtelenül a 40-es években, söt visszalépés: de az tény, hogy okot méí e visszalépésre is a közönség naponként erősbödő reformvágya adott. Kossuth geniális agitátiója a demokratikus eszmék mellett termékeny tőidre talált.